Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

KÖZOKTATÁSÜGY - 1. ELEMI OKTATÁS - Leányoktatás - Izr. iskola - Tanügyi statisztika - Kisdedóvás - Érseki nevelő intézet

Közoktatásügy. 121 a leányok, a fiúktól elkülönítve, ez iskolába jártak. A városrészek egyesítése után, a város közönsége a nevelés-tanítás és egészség követelményeinek mindenben megfelelő, új épületet emelt, melyben egy igazgató-tanító és egy osztály-tanító vezeti a négyosztályú iskolát. A leányiskolában és óvókban három irgalmas nővér működik. Az iskolaszék elnöke : Perger Lajos esperesplébános. A leány oktatást, a város közönségétől fönntartott egy elemi leányiskolán kívül, három alapítványi iskola látja el, melyekben irgalmas nővérek tanítanak. Ez iskolák közül egy a régi szab. kir. város területén, egy a Vízivárosban, egy pedig Szentgyörgymezőn van. Ezek és a város közönségétől fönntartott iskolák mind róm. kath. jellegűek. Még az izraelita hitközség tart fönn két tanító vezetése alatt egy iskolát, melynek első és második osztályát fiúk és leányok vegyesen látogatják ; a harmadik és negyedik osztályt pedig kizárólag fiúk ; a leányok részint a városi, részint a zárda-iskolák felsőbb osztályaiba járnak. A jelenleg négy kerületből álló Esztergomnak tehát tizenegy elemi népiskolája van ; ezek közül r. kath. 10, izr. 1 ; fiúiskola 5, leányiskola 4, vegyes 2. Az iskolázásra kötelezettek száma : 3339. Iskolába járt : 3309 ; és pedig elemi iskolába : 1778 (876 fiú, 902 leány), gimnáziumba 223, reáliskolába 202, polgári leányiskolába 182, kereskedelmi iskolába 57, ipariskolába 427, gazdasági ismétlőiskolába 200, általános ismétlő-iskolába 30 leány, 210 fiú. Az iskolába járó 3309 tanuló közül r. kath. 2961, gör. kath. 2, gör. keleti 1, ref. 101, ág. ev. 9, izr. 235 ; magyar anyanyelvű 3201, német 70, tót 37, szerb 1. Elemi népiskolai tanítással foglalkozik 35, és pedig 18 férfi, 17 nő. óvóintézet a város területén három van. Közülök kettő alapítványi (Simor János herczegprímás létesítette) : egyik a szab. kir. város területén, a másik Szentgyörgymezőn, az elemi leányiskolával kapcsolatosan ; a harmadik a szab. kir. város területén levő társulati kisdedóvó-intézet, mely egyike az ország ilynemű legrégibb intézeteinek. Az ,,Esztergomi Kisdedóvó-Társulat" 1863 okt. 11-én tartotta alakuló közgyűlését, Zalka János apátkanonok elnöklete alatt. Az óvóintézetet Scitovszky János herczegprímás nyitotta meg 1863 nov. 15-én. — A három óvóintézetet 265 fiú és 324 leány látogatja. A vármegye területén elemi népiskola van 84 ; és pedig állami 3 (vegyes), községi 7 (fiúiskola 4, leányiskola 1, vegyes 2) r. kath. 52 (fiúiskola 2, leányiskola 6, vegyes 44), ref. 12 (vegyes), ág. ev. 1 (vegyes), izr. 3 (vegyes), magán 6 (vegyes). Az iskolázásra kötelezettek száma : 18.660, és pedig 9210 fiú, 9450 leány. Iskolába járt 16.901 ; ezek közül elemi iskolát látogatott 5729 fiú, 5647 leány. Az iskolába járó 16.901 tanuló közül r. kath. 14.335, gör. keleti 7, ref. 1770, ág. ev. 90, izr. 699; anyanyelvre nézve magyar 14.351, német 1420, tót 1107, szerb 3, horvát 1, egyéb 19. A vármegye területén a tanítók száma: 206; és pedig 154 férfi, 52 nő. Esztergomban, még a törvény életbe léptetése előtt, 1869 június 3-án megalakult, Hübschl Sándor tanító kezdeményezésére, az Esztergomjárási kath. néptanitók egyesülete. Elnök lett Majer István kanonok. 1905-től Bertalan Vincze az egyesület elnöke. A tagok száma (a lelkészekkel együtt) 154. 1907 május havában életbe lépett az ,,Esztergom-vármegyei tanitói egyesület", Fehér Gyula dr. prel. kanonok elnöklete alatt. Ide tartozik, az említett esztergomi egyesületen kívül, a párkányi és bajóti tanítói kör is, amelyek előbb különálló kört alkottak. 1908-ban megalakult az Esztergom-egyházmegyei tanítói egyesület 1400 taggal. Kebelébe tartoznak az esztergomi főegyházmegye területén levő összes tanítói egyesületek. Óvóintézet van a vármegyében 9, a melyeket 504 fiú és 573 leány látogatott. (Az óvóköteles korban levő gyermekek összes száma : 6.763). Az érseki nőnevelö-intézetet Scitovszky János herczegprímás alapította, i a ki az új papnevelő elkészülte után a régi papnevelő-intézet helyiségeit a nevelőintézet czéljára átalakíttatta és a kor kívánalmának megfelelően berendeztette. Megnyílt 1865 okt. 15-én. Vezetése a szatmári irgalmas nővérekre van bízva. Van az intézetben: 1. hatosztályú elemi iskola bel-és külnövendékek számára; szervezete megegyezik a népiskolákéval ; 2. négy osztályú polgári iskola; 3. továbbképző, kézimunka, zene- és nyelviskola ; czélja a leánykákat állapotukhoz és rendeltetésükhöz képest a mai kor követelményének megfelelő Leányoktatás. Izr. iskola. Tanügyi statisztika. Kisdedóvás. írseki nevelő intézet.