Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE KÖZSÉGEI - Mogyorósbánya - Muzsla

45 . Esztergom vármegye községei. íogyorósbánya. Muzsla. csapás érte. Egy tatárcsapat tört reá s a lakosokat leöldöste. Ekkor IV. Béla király telepítette be újra s a telepesek részére éjszak felől hasíttatott ki határt. 1683-ban ismét a török dúlt a községben ; 1710-ben pestis, 1716-ban, 1754-ben, 1900-ban és 1904-ben tűzvész pusztította. A határban talált régiségek közül egy bronz diadém, bronz kardísz és egyenes kard a Nemzeti •'} Múzeumba került ; egyebek, mint érmek, vaseszközök, sarkantyúk, ágyúgolyók, cserépedények a Németszőgyénnel közös helybeli hét osztályú elemi iskola tanszertárában vannak. Most legnagyobb birtokosa az esztergomi érsekség. A fejlődésnek indult község, mely az 1900. évi népszámlálás óta 400 fővel szaporodott, ker. fogyasztási szövetkezetet és kath. olvasókört tart fenn. Határához tartoznak a Faraték, Fűnk, Mánya és Seres tanyák, továbbá Ivánhalma, Rendeskút és Várhely puszták, A községben körjegyzőség és postahivatal, szódavíz-és téglagyár van. Távíró- és vasúti állomása Köbölkút, hajóállomása Esztergom. Mogyorósbánya, kisközség, az esztergomi járásban, 128 házzal és 650 lakossal, a kik közül 104 magyar, 120 német és 423 tót ajkú. Túlnyomóan róm. kath. vallásúak. Határa 1273 kat. hold. Első ízben 1281-ben szerepel ; ekkor Benedek comes, az elhalt veszprémi püspök testvérének birtoka volt, a ki azt a Zovárd nembeli Vécs unokájának, Miklósnak adta el 40 márkáért. Miklós az 1283. évi nemzetségi osztály alkalmával megmaradt e birtok tulajdonjogában. 1306-ban a Csák nembeli István elfoglalta, de Károly király uralmának megszilárdultával a Zovárd nembeli Miklós ismét visszaszerezte egy részét, melyet 1341-ben rokonainak engedett át. A birtok másik része a királyné kezére jutott, a melyéit Zovárd fia Domokos 1356-ban fiaival együtt 250 frt kárpótlást nyert. Az 1332— 37. évi pápai tizedjegyzék tanúsága szerint akkor már plébániával bírt, mely a veszprémi egyházmegyéhez tartozott. Az 1732. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a budai Klarisszák birtoka. Az 1755. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv említést tesz a Tátra vezető út mentén épült kápolnáról, melyet egy ismeretlen a pestis emlékére emelt. 1848-ig a vallásalap földesúri hatósága alá tartozott. Eredeti neve Mogyorós volt, jelenlegi nevét az 1898. IV. törvényczikk alapján, az 1907. évi, 131.168/906. sz. belügyminiszteri rendelet állapította meg. A község temploma a XVII. század elejéről való. Most nagyobb birtokosa nincs. A helybeli kastélyt 1862-ben Brzorar Rezső építtette ; jelenleg Scherczenlechner Borbála tulajdona. Utolsó postája Tát, távíró-állomása Tokod. Muzsla, dunamenti magyar nagyközség, a párkányi járásban. Házainak száma 580, lakosságáé 3200, a kik csekély kivétellel róm. kath. vallásúak. Határa 8888 kat. hold. Első ízben 1156-ban szerepel, mely évben Martyrius (Mártély) esztergomi érsek e helység tizedét átengedi az esztergomi káptalannak. A XIII. század közepén bizonyos Jakab és Zup voltak itt birtokosok, a kik 4 ekényi földjüket 1255-ben István esztergomi kereskedőnek adták el. 1257-ben Benedek esztergomi érsek szerzett itt birtokokat a fenti Zuptól, valamint rokonaitól, Sándortól, Jakabtól, Ambrustól és Benétöl. Az érsek birtokai a IV. László halálát követő belzavarok alatt gyakori pusztításoknak voltak kitéve. 1295-ben a Hunt-Pázmán nembeli Kázmér fia, László az érsek jobbágyainak barmait is elhajtotta. 1233-ban már fennállott a plébániája, melyet 1332—1337-ben a pápai tizedjegyzék is felemlít. A XV. században az egész helység az esztergomi érsek birtoka volt. 1489-ben 11 hajó szénát szolgáltatott Budára és Esztergomba az érseki gazdaságok istállóinak. Az 1532—1647. évi adóösszeírások is az érsek birtokának mondják. 1550-ben 4, 1593-ban, mikor a hódoltsághoz tartozott, 4%, 1647-ben 9 portája volt. Az 1696. évi összeírás szerint az érseknek öt negyedtelkes és ugyanannyi nyolczadtelkes jobbágya volt itt, de a falu lakosai a régi faluhelyről a hidegkúti völgybe költöztek. Az 1755. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint 1236 lakosa volt. E jegyzőkönyv már megemlékezik iskolájáról is. Templomát, melyet 1817szept. 8-án szenteltek fel, gróf Esterházy Imre herczegprímás kezdte építtetni. 1848-ig az esztergomi érsek földesúri hatósága alatt állott. Hozzátartozik Csenke puszta, melyet Szent István király a Huntpázmán nemzetség egyik ősének adományozott. Utóda a XII. század első felében a nemzetség itteni birtokát a bozóki prépostságnak adományozta. II. Endre király 1223-ban Nagymartom Simonnak adományozott itt birtokokat. IV. Béla 1243 előtt a csenkei földet tartozékaival együtt nagymartoni Simontól elvevén, azt Techa zsidónak adományozta, de 1243-ban ismét Nagymartoni Simon birtoka. IV. László király 1277-ben megerősítette Simon fiait Csenke birtokában. Simon