Bodri Ferenc [összeáll.]: Dévényi Iván 1929-1977 emlékkönyv
Tartalom - Egy életút és -mű helyi utókora
A Rákóczi-szabadságharc korát eleveníti fel az „Esztergom megvételéről" szóló vers. Erről sokáig azt hitték, hogy hiteles kuruckori alkotás, később azonban irodalmi kutatók kiderítették, hogy Thaly Kálmán XIX. századbeli író munkája. Művészi értéke azonban mindenképpen jelentős. A XVIII. században több jeles paptanár működött Esztergomban, így Rájnis József (1741-1812) nyelvtudós és Vergilius-fordító, azután Révai Miklós (1750-1807) piarista, aki jobbágyszülők gyermeke volt, a magyar nyelvtudományt nagy lépéssel vitte előre, s aki életét mint a pesti egyetem professzora fejezte be. Esztergomban élt hosszú időn keresztül Katona István történetíró (1732-1811), akinek Óvoda utcai egykori házát az utókor emléktáblával örökítette meg. Kultsár István, aki a XVIII. és XIX. század fordulóján a magyar hírlapirodalom és színházi kultúra egyik serkentője volt, néhány évig ugyancsak esztergomi tanár volt. A XIX. század 30-as éveiben az öreg Kazinczy Ferenc is megfordult Esztergomban, hogy felkeresse tudós barátját, Rumy Károly György tanárt, akivel levelezést is folytatott. Az 1830-as években telepedett meg Esztergomban Besze János ügyvéd, népszónok és író (1811-1892), aki több elbeszélést, történelmi visszaemlékezést és politikai cikket írt. „Szózat a haladás barátaihoz" c. írása 1841-ben jelent meg Esztergomban, ez a röpirat a reformkori eszmék lelkes hívének vallomása. Mindvégig Kossuth híve volt, s a szabadságharcban mint nemzetőr-őrnagy vett részt. Besze János érdeme, hogy a Habsburg-birodalom legerősebb vára, Komárom vérontás és puskalövés nélkül került a magyar honvédek kezére. Említést érdemel „Az életunt betyár" c. alkotás, ebből merítette Csepreghy Ferenc „A sárga csikó" c. népszínművének témáját. A 40-es években - Jókai Mór társaságában - Petőfi is megfordult Esztergomban, mint násznagy. A környéken utazva hallhatott Pató Pál Esztergom megyei esküdtről, akinek nevét halhatatlanná tette egyik maró szatirikus versében. A gimnázium harmadik osztályát Esztergomban végzi a múlt század neves költője, Czuczor Gergely (1800-1866), aki 1848/49-ben tollával a magyar forradalom mellé állott. Esztergomban élt egy darabig Fraknói 269