Bodri Ferenc [összeáll.]: Dévényi Iván 1929-1977 emlékkönyv

Tartalom - Egy életút és -mű helyi utókora

Vilmos történetíró is, és Ipolyi Arnold, a „Magyar Mithológia" c. mű tudós szerzője. Szoros szálak kapcsolják a városhoz Csepreghy Ferencet (1842-1880), aki Szigligeti és Tóth Ede mellett a múlt század legünnepeltebb népszínműírója volt. 14 éves korában szülei asztalosinasnak adták Szeifert József esztergomi asztalosmesterhez. A kis inast gazdája sokszor kiküldte a határba állatokat legeltetni, ő ezt az időt olvasásra, művelődésre használta fel. Később elkerül Esztergomból, de a 60-as években három esztendőn keresztül újra itt él, a mai Deák Ferenc u. 10. sz. házban. (Most az esztergomi Balassa Bálint Társaság emléktáblája díszíti a ház falát.) Csepreghy különösen két művével szerzett magának hírnevet. „A sárga csikó"-val és „A piros bugyelláris"-sal. Mindkettőben a ,nemzet csalogánya", Blaha Lujza alakította a női főszerepeket. Csepreghy fiatalon, 38 éves korában, tüdőbajban hah meg Esztergomban született 1861-ben dr. Szántó (Scheiber) Zsigmond tanár, akinek fia Szántó György, a ma is élő neves író, a „Stradivari", a „Fekete éveim" és más könyvek szerzője. Szántó Zsigmondnak 1884-ben Esztergomban könyve jelent meg Bajza Józsefről. E művét Gyulai Pál is méltánylással fogadta. Szántó Zsigmond még tanulmányt írt az esztergomi tájszólásról, Vörösmartyról, Lenauról, Széchenyi Istvánról, stb. Esztergomban született 1876 februáijában Révész Béla író és újságíró, Ady Endre egyik legközelebbi barátja. Apja borkereskedő volt, aki tönkrejutott. Révész - eredeti családi neve Róth - a gimnázium alsóbb osztályait Esztergomban végezte. Pestre kerülve a szociáldemokrata párt újságjának, a „Népszavá"-nak lett főmunkatársa. Ady Endre mellett mindenkor a leghűségesebben kitartott. Ady sok erősen forradalmi hangulatú versét („A tűz csiholója", „Proletár fiú verse", stb.) közölte a Népszavában. Ady halála után több könyvet írt a nagy magyar forradalmi lírikusról. Sok szép novellát is írt, ezekben a munkások, az elnyomottak, a kisemberek világát rajzolja meg együttérzéssel. A századforduló korában egyre erősödő munkásmozgalom és az 1905-ös orosz forradalom is foglalkoztatta. Munkái: „A nagy börtön", „Orkán", „Szemtől szembe", Nyomor", stb „Vonagló falvak" c. regénye a feudális nagybirtokrendszer 270