Bodri Ferenc [összeáll.]: Dévényi Iván 1929-1977 emlékkönyv

Tartalom - Egy életút és -mű helyi utókora

bevenniök. A tatárdúlás esztergomi eseményeivel részletesen foglalkozik Rogerius mester, nagyváradi kanonok „Siralmas ének", „Carmen Miserabile" c. munkájában. Az esztergomi ferences kolostorban élt Temesvári Pelbárt, szónok és latin nyelvű egyházi író, akinek főműve a „Pomerium" c. prédikációgyűjtemény. (Temesvári Pelbárt 1430 körűi született, 1504-ben halt meg.) Az esztergomi franciskánusok közül még megemlíthető Laskai Osvát, neves egyházi szónok, későbbi pesti ferences házfőnök. Esztergomban szerzeteskedett Tomori Pál későbbi kalocsai érsek is, aki 1526-ban a mohácsi csatamezőn vesztette életét, mint a kicsiny magyar sereg tragikus sorsú főparancsnoka A XV. században a magyar humanista szellem egyik centruma Vitéz János esztergomi érsek udvara. Az érsek bibliotékája vetekedett Mátyás királyéval. Vitéz János környezetéhez tartozott Garázda Péter és a későbbi pécsi püspök, Vitéz unokaöccse, a kor nagy költője, Janus Pannonius (1434-1472). Vitéz János utódai közül a bőkezű mecénás Bakócz (vagy Bakács) Tamás érsek újabb kódexekkel gyarapítja az érseki könyvtárat. 1594 tavaszán, amikor a császári seregek a török kezében lévő Esztergom ostromához fognak, a seregben ott találjuk a XVI. század legnagyobb magyar költőjét, a negyven esztendős Balassi (vagy Balassa) Bálintot (15541594), akit egy török golyóbis mindkét lábán halálosan megsebesít. Halálos ágya mellett ott áll barátja, az ugyancsak jelentős költő, Rimay János. Az ostromló sereg soraiban harcol Magyart István sárvári protestáns prédikátor, aki a török pusztításai felett kesereg megrázó szavakkal műveiben. A XVI. században született Esztergomban Farkas András (latin nevén Andreas Lupus Strigoniensis). Előbb luthernátus, később kálvinista lelkész volt - egyik versében az ország állapotát és a szenvedő magyar nép sorsát panaszolja. Az 1620-as években Érsekújvár és Esztergom környékén harcol a török ellen René Descartes (latin nevén Cartesius, 1596-1650), a matematika, fizika, analitikus geometria és a filozófia egyik legnagyobb alakja, a racionalista bölcseleti iskola megalapítója, a felvilágosodás legfőbb előfutárja. 268