Bodri Ferenc [összeáll.]: Dévényi Iván 1929-1977 emlékkönyv

Tartalom - Egy életút és -mű helyi utókora

DÉVÉNYI IVÁN: A táj irodalma, zenéje, képzőművészete (Esztergom - 1960) - Előadó: — Esztergom és környéke irodalma, zenéje és alkotóművészete Az első jelentős irodalmi mű, amely a mai Esztergom környékén született meg, közel kétezer esztendős. Szerzője az i.sz. utáni II. század nagy római filozófus-császára, Marcus Aurelius, az Antonius-család saija. A római világbirodalom feje a Garam és a Duna vidékén légiói élén többször vívott elkeseredett harcokat a támadó germán törzsek, a kvádok és markomannok ellen. A csaták szüneteiben és az éjszakai pihenés csendes óráiban írta a császár sztoikus szellemű elmélkedő művét, a „Vallomások"at. E tizenkét kötetes mű az antik gondolkodás emelkedett erkölcsi tartalommal telített, nagyszerű megnyilvánulása. Arpádházi királyaink korában az ország politikai, diplomáciai és szellemi központja Esztergom. III. Béla király uralkodása idején (XII. század vége) írja meg a hosszú időn keresztül „Anonymus"-nak, névtelennek nevezett királyi jegyző a magyar nép eredetének, a honfoglalásnak és az államalapításnak történetét. Az újabb kutatások tisztázták, hogy Péter esztergomi prépost e krónika írója. Péter tanulmányait a párizsi egyetemen végezte, hazatérve a III. Béla által létesített esztergomi udvari kancelláriánál működött. Imre király (XIII század legeleje) udvarában megfordult Peire Vidal, provanszál trubadúr-költő és világcsavargó. A lovagi költő a király feleségének, Aragóniai Konstanciónak udvamépével került ide. A tatáijárás idején (1241) Esztergom teljesen elpusztult, a fellegvár kivételével, amelyet a tatároknak nem sikerült 267