Bodri Ferenc [összeáll.]: Babits és Esztergom

Esztergom Babitsról

mérsékleti! szerkesztőtárs, Schöpflin Aladár, az egyenes tartású, csöndesen kimért s mély, dongó hangú, éles szemű kritikus, a sokoldalú, kitűnő író, Szabó Lőrinc, az értelem irányított, klasszikus zamatú versek költője, jellegzetes, nagy, feketekeretes pápaszemével, Sárközy György, az áhítatos, ámuló szemű, gyengéd hangú lírikus és író. Hegedűs Lóránt ny. pénzügyminiszter, a Tébe elnöke, az élénk szellemű, nyugtalan polihisztor író. A gyakoribb vendégeket folytatva, többször megfordultak látogatóban: Karinthy Frigyes, a kivételes tehetségű író, aki szinte mindent kívülről nézett, akit minden forrón izgatott s a nevetni való világot oly érdekesnek látta, Kosztolányi Dezső, a fölényesen józan, sziporkázó szellemű, ezerlelkű élet-író, Tóth 'Árpád, az egységes, zártlelkű, gáncstalan költő, Laczkó Géza, a magyar Flaubert, a magyar faj európai műveltségű, mozaik írómestere, Illyés Gyula, a vers és a próza harcos, avatott, fiatal mestere, Komjáthy Aladár, a régi tanítványból fejlődött, lágy szavú költő, jóbarát és Erdélyi József, a Pilis népi költője, az új Petőfi, naiv hangú, fiús pátoszú „Jóska". Rajtuk kívül, hogy a névsor teljesebb legyen, Horváth Henrik műfordító, Kárpáti Aurél műkritikus, író, Móricz Zsigmond, a nagy életerejű, gazdag tehetségű, nyugodt kiállású, a magyar sors legnagyobb regényírója, Szini Gyula író, Artinger-Oltványi Imre, Farkas Zoltán és Elek Arthur művészeti írók, Gaál Mózes 96