Bodri Ferenc: A fiatal Móricz és Esztergom

NINCS talán város az ország határai között - mellettük még több jeles vidék vagy kisebb település - , amely ne büszkélkedhetnék Móricz Zsiomond hosszabb-rövidebb ideig tartó, már-már legendává nemesült jelenléteivel. Jó néhány irótárs és kutató nem kevés emlékezést és tanulmányt szentelt a peregrinus iró egy-egy "vidéki látonatása" megörökitésére, Szeged pl. tanulmányokban IBálint Sándor, 1943; Péter László, 1974 /, az erdélyiek /Móricz Zsigmond közöttünk, Bukarest, 1979/ és Debrecen 'Szabó Sándor Géza: Móricz és Debrecen - Debrecen, 1980/ önálló kötetekben mutatták be Móricz és a "vidék" kapcsolattörténetét. Erdélyi és szlovákiai útjairól kötetnyi enykoru beszámoló, elemzés szól - Asztalos Miklós, Balogh Edgár, Bözödi György, illetve Szalatnc' Rezső, Szombathy Viktor és mások cikkei és emlékezései, '.'a •a Kálmán és mások tanulmányai - , a pontosabb lelőhely Kozo;sa Sánáor /

Bp. 1952 / és Pesti Ernő /

Bp. 1979./ bibliográfiáiban megtalálható. De a legkitűnőbb for: -ok Móricz "eredeti jegyzései", elsősorban az elbeszélések és riportok. Az egykorú folyóiratokban és újságokban, ugyanigv az "összegyűjtött müvek" lapjain. Ezek és a helyi sajtó búvárlása alapján hasonló feltáró munka sokfelé folyt és folyik, hasonló eredmények sok helyütt várhatók. Az iró legkivált ifjabb korában - anyaoi aondok sarkallták erre - menlakta az akkori Budapest peremvidékeit és néhány kerületét. Ez idő tájban fordult men többször Esztergomban és környékén, utóbb járt Tatabányán /1913/ és Tatán /1914/, később és sokszor Komáromban /1927, 1932 stb./. 1927 tavaszán Esztergomban és Dorogon szerzői estje volt, 1932 augusztusában és szeptemberében néhány látogatást tett Dorogra, riportot irt "a szén szülőhelyén" Színházi Élet, 1932. 40. sz./. És többször utazott Esztergomba 1927 előtt. A családi emlékezet szerint már 1911 elején azon tűnődött, hogy csendesebb műhelyét hol épitse fel: a sok jóbaráttal áldott, évezredes vá7