Bodri Ferenc: A fiatal Móricz és Esztergom

ros valamely dombján, vagy Leányfalu Dunára tekintő, lankásabb hegyoldalain. Pest felől mindkét helyre elringat a hajó, a távolabbi közelebb: oda jár vonat is. A lombosabb tájék - ugy tiinik - mégis kedvezőbb: 1912 augusztusában áll már a ház Leányfalun. A Hét krajcár és a folytatások, az anyagiak és az elismerés, az ujabb jóbarátok /elsőként Ady/ a "révbe érkezést" hozták: meghittebb otthont, sokféle módon aazdagitó kertet és elrejtő menedéket teremtett itt az iró. Egyben bizonyosságot: fészket a család számára, önmagának kikötőt a szükséges vándorlások remélt szüneteiben, az alkotás szinhelyét. A Babits Mihállyal közösen szerkesztett Nyugat idejében nyaranként /1929-1933/ sürün fordul a posta Budapest, Esztergom és Leányfalu között. Ritkul, de nem marad el az elválást követő béke napfényesebb esztendeiben. Olykor velüK fordul a hajó egymást látogatón, bár a levelezésben a személyes beszámolók mellett leginkább irodalmi tervek és problémák, főként anyag ügyek váltakoznak a kölcsönös meghivások és hajóut-tervek között. És Móricz Zsigmond néhány izben vendég az esztergomi Előhegyen, aláirása hamarosan a vendégfalra kerül. Nagy Endréék róla készült rajza erősen menkopott ugyan, bár egyelőre még látható. Fényképek is készülnek Móricz esztergomi jelenléteinek idején: 1932 augusztusának végén, a doroqi riport második napján, a sárisápi éjszaka után kereste fel az iró Babitsékat az Előhegyen. Unokatestvérénél, a Sárisápon jeoyzősködő Pallagi Pál házában éjszakázott, reggel 4 órakor már dolgozott, a községházáról kölcsönkért Írógépen öntötte formába a dorogi riport jegyzeteit. A család a kopogásra ébredt, mint erről Dévényi Ivánnak a később Esztergomba költözött anyai rokon, Pallagi Pál emlékezik /Találkozások Móricz Zsigmonddal, dolgozók. Lapja, 1956. január 11./. /2. sz. mell./ A Babits családdal közös kén e hajnali ébredés napjának délutánján készülhetett. A kert asztalát körülülők arcán csendes ejtőzés nyoma, mosoly és békés derü. Bár az asztalon 8