Bende Lajos: Esztergomi repülőipar története 1933-1989

Motoros gépek javítása a Sportárutermelő Nemzeti Vállalatnál

Ezek közül a gépek közül csak egy darab élte túl a háborút és 1951 -ig használták a sportrepülésben HA-BUA lajstromjellel. 1949 tavaszán érkezett meg a már csehszlovák gyártmányú és ZLIN Z-381 FECSKE megnevezéssel a 25 db repülőgép. A légierő és a sportrepülők részére további gépek beszerzése történt, összesen kb. 45 db, melyeket eleinte pilóta kiképzésre, majd gyakorló- és futárszolgálatra is rendszeresítettek. A légierőnél 1953-ban kivonták a szolgálatból és kb. 33 db-ot átadtak a Magyar Repülő Szövetségnek. Műszaki adatai: fesztáv: 10,6 m; szárnyfelület: 13,5 m

2; hossza: 7,85 m; magassága: 2,1 m; üres súlya: 480 kg; repülő súlya: 850 kg; együlésesen repülő súlya: 605 kg; és ezzel korlátlanul műrepülhető, maximális sebessége: 210 km/h; utazó sebessége: 190 km/h; leszálló sebessége: 70 km/h; csúcsmagassága: 5800 m; ható távolság: 1000 km; üzemanyag tartály térfogata: 120 1. ARADO 96 VARJÚ és HOLLO Az ARADO 96-os gépek német gyártmányú, katonai vadász gyakorlógépnek készültek. Először az Arado 96, a VARJÚ, melynek motorja ARGUS AS-10c 240 LE (176 kW) és 8 hengeres lógó henger elrendezésű, léghűtéses V-motor volt. Az Arado 96 B HOLLÓ, melynek motorja ARGUS AS 410 AI 12 henlaKP**'"^ "* •• ; " r • geres, lógó elrendezésű, léghűtéses í&SjKKL* >- V-motor, 380 LE (279 kW) teljesítményű, mely 2 ágú fém, automatikus állítású légcsavart hajtott meg. Az ARADO gyár ebből a típusból közel 1200 db-ot gyártott a hadsereg részére. A gép tiszta fémépítésű, kétüléses, egymás mögötti elrendezéssel. A törzs félhéj-szerkezetű, ovális keresztmetszetű, a vezérsíkok is fémépítésűek, a futóműve behúzható. A háború utáni években egyik kedvelt gépe volt a katonai, majd a polgári sportrepülés pilótáinak, mert könnyen vezethető és műrepülhető iskolagép volt. Az alaptípus 1938-ban repült először. Magyarországon az AR 96 B-l HOLLÓ típusú repülőgépek voltak rendszeresítve. (10 db). ARADO Ar-96B HOLLO 96