Bende Lajos: Esztergomi repülőipar története 1933-1989

A repülőipar ünnepe

dosult a bekötő vasalások miatt. A kormánymozgatás szögemelői az R-17-nél acélcsövekből hegesztéssel készültek, itt az R- 17b-nél már a Koma és a Június 18-nál alkalmazott durál lemezből voltak szegecselve. A csűrőmozgatás tolórudas rendszerű, de az egymás melletti két (belső és külső) csűrő között un. Wickers-kábelpár volt (lencseszerű keresztmetszetű, hengerelt acélhuzal). A féklap a prototípusnál Göppingen-rendszerű, itt pedig ettől eltérően Rubikféle szerkezetű volt. Ez a féklap egymásba csukódó U - profilokból állt. Műszaki adatok: fesztáv: 13 m; szárnyfelület: 16 m

2; üres súlya: 217 kg; repülő súlya: 320 kg; felületi terhelés: 20 kg/m

2; siklószáma: 22; törzshossz: 6.5 m. A Mókával folytatott kísérleteket ezek után leállították anélkül, hogy a problémát kivizsgálták volna, aminek eredményeképpen módosításokra kerülhetett volna sor. Az OMRE a Móka munkáinak leállítása után az akkoriban elkészült csehszlovák gyártmányú L-107 LUNAK típusú műrepülhető gépeket hozatta be az országba. K-01 SELLŐ, K-02 SZELLŐ Az OMRE 1949. május 10-én kiírt repülőgép tervpályázatán második díjat nyert együléses, könnyű vitorlázógép a Kemény Sándor tervezte K-01 SELLŐ típus volt. Ezt a pályamunkát átdolgozva, a gyártási dokumentációra kapta a K-02 SZELLŐ megjelölést. Miután Esztergomban az R-16 LEPKE sorozatgyártását már elhatározták, így a SZELLŐ most nem kerülhetett gyártásba. A gyártási dokumentációt, a műhelyrajzokat az OMRE tervező irodájában készítették el Mező György segítségével. A gép teljesen faépítésű, szárnya egyfőtartós, torziós orrborítással, hátulról a főtartó ferde segédtartóval van kitámasztva. A főtartó mögötti rész vászonborítású. A K-02b SZELLŐ 92