Bende Lajos: Esztergomi repülőipar története 1933-1989

A repülőipar ünnepe

repült pilóták szerint a gép sokkal jobb volt, mint a széria JÚNIUS-18-as, de sajnos nem lett bemérve. Még egy gépet alakítottak át vízballaszt beépítésével. A szárnyába víztartályokat építettek, összesen 60 liter víz befogadására a felületi terhelés növelése céljából. A vízballasztnak az a szerepe, hogy amikor a pilóta távrepülésre megy az első szakaszban nagy és intenzív emelések közepette repül nagy sebességgel, és késő délután, amikor az emelések intenzitása már csökken, a vizet kiengedi és így kisebb felületi terheléssel még tovább tud repülni. Ezzel a módszerrel nagyobb távot lehet repülni, mint állandó kis felületi terheléssel. Ezt a gépet a Budapesti Műszaki Egyetem Repülőgépek Tanszéke repülés közben bemérte és az eredmények sokkal jobbak voltak, mint a széria-gép esetében. Ezeket az átalakításokat Pap Márton, Mező György és Takács Imre útmutatásai alapján készítették el, de nem Esztergomban. Az R-22 S JÚNIUS 1

8 típusú vitorlázógép teljesen faépítésű, a szárnya részben vászonborítású, a kormánylapok szintén vászon borításúak. A kis ellenállás érdekében a törzs keresztmetszete a szárny mögött lecsökken, az ülés állítható, a lábkormány nem. A szárny főtartót triéder támasztja ki. A triéder három csőből álló térbeli alakzat, melynek feladata a szárny főtartóján keresztül a tangenciális erők (vízszintes légerő, tehetetlenségi erő) kivédése. A súlycsökkentés eredményeképpen a szárny nagyon rugalmas lett és a légerők hatására könnyebben deformálódott, főleg a csavaró erő hatására, ezért sem lehetett 120 km/h fölött már jó hatásfokkal és siklószámmal repülni vele. A szárny kis szereléssel a törzs mellé hajtható volt az első gépnél. A futómű elöl rugózott csúszó, mögötte fix kerék és hátul szintén kis csúszó. A JÚNIUS-18 típusú gépet később továbbfejlesztették. Műszaki adatai: fesztáv: 15,8 m; szárnyfelület: 13,5 m

2; oldalviszony: 18,55; törzshossz: 6,5 m; üres tömege: 175 kg; maximális repülő tömege: 280 kg; 90