Bende Lajos: Esztergomi repülőipar története 1933-1989

Az új gyártelepen végzett munkák

osztályához jóváhagyásra, amely osztály ezeket a terveket a Repülő Műszaki Intézetnek adta ki véleményezésre. A szakvélemény, amit a Repülő Műszaki Intézet kiadott hangsúlyozta, hogy a csűröket és a magassági kormányt teljes tömegkiegyenlítéssel kell ellátni. Az R-17 Móka építési engedélyét 1944.január 21-én adta ki a hatóság. Közben Rubik Ernő egy vontatógépet is tervezett, az R-18 Kányát és hozzáfogott az R-22 FUTÁR tervezéséhez. Itt kell megemlíteni az R-20 nagyteljesítményű vitorlázó repülőgépet, amely csak 195 1 -ben valósult meg. Azért kellett a Honvédelmi Minisztérium jóváhagyása a tervezett új konstrukciókra, mert 1941 óta a gyárat katonai érdekű üzemmé nyilvánították és katonai parancsnokot helyeztek a gyárba. 1938. november 2-án az első bécsi döntés után Szlovákiától visszacsatolt területekről, főleg Párkányból jöttek ide a gyárhoz dolgozók. 1939-ben bérsztrájkot kezdeményeztek 2 fillér béremelésért, ekkor 10 főt elbocsátottak. 1942-ben is kezdeményeztek bérsztrájkot 5 fillér béremelésért, de a sztrájkólókat Szatmáry főhadnagy a gyár katonai parancsnoka szétzavarta és a főszervezőket frontszolgálatra behívatta. Egyébként ezek a sztrájkok csak viszonylag kis létszámúak voltak és csak néhány óráig tartottak. Az órabérek itt a gyárban magasabbak voltak, mint a környező üzemekben. Pl. néhány órabér az 1938-as OTI (Országos Társadalombiztosítási Intézet) nyilvántartásából: Kuruc János II. fizetési csoport 2,40 pengő, Temesi Károly szintén II. fizetési csoport: 2,40 pengő, Majer József IV fizetési csoport: 4,0 pengő, Szűts Zoltán szintén IV fizetési csoport: 4,0 pengő órabért kaptak. Inasoknak nem járt fizetés, csak a felszabadulásuk után. 1940-től sportfelszerelési cikkeket is gyártottak. Ezek: gerely, diszkosz, síléc, kajak, kenu, halászladik, tengeri mentőcsónak, stb. 1943-ban 150 gép készült el és a javítások. Az év végi tiszta nyereség: 57 539 pengő volt. Az I944-es esztendőben már a háború erősen éreztette hatását a gyár életében. A bombázások miatt a decentralizált Pestszentlőrinci Ipartelepek Rt - ból ide telepítették a JU-52-es, 3 motoros szállító repülőgép kormánymű üzemét és ezzel háttérbe szorították a gyár eredeti profilját, a sportrepülőgép gyártását. Még a múlt évi közgyűlésükön úgy döntött a Kft tagsága, hogy az eredeti 14 000 pengős törzstőkét felemelik 70 000 pengőre, melyből Rubik Ernőnek 61 százalékos részesedése volt. A vállalat március 17-én megkapta az eddigi legnagyobb megrendelését a HMNRA-tól, mely a következőkből állott: 24 db R-07a Tücsök, 24 db R-07b Vöcsök, 48 db R-(')8d Pilis, 12 db R- II b Cimbora, 2 db R-I7-es Mé)ka, mintegy másfél millió pengő értékben. Ennek a rendelésnek a teljesítését ugyan elkezdték, azonban már nem tudták befejezni. Az 71