Bende Lajos: Esztergomi repülőipar története 1933-1989
Az új gyártelepen végzett munkák
A Honvédelmi Minisztérium megrendelt 2 db KÁPLÁR, kétüléses motoros iskolagépe t, melynek tervezője: Varga László volt. A gyárban hozzá is fogtak a Káplár megépítéséhez, de anyag és motorhiány miatt nem lett befejezve. Műszaki adatai: motor: Hirth HM 504, 105 LE; 4 hengeres, lógó, léghűtéses. Fesztávolság: 9,56 m; hoszsza: 6,8 m; magassága: 2,5 m; súlya: üresen: 430 kg; repülősúly: 700 kg; sebessége: 180 km/h; repülési magassága: 4000 m; hatótávolság: 400 km. Ebben az évben 140 db új repülőgép készült el az Aero-Ever Kft-nél, és még hozzájöttek a sérült gépek javításai is. Káplár Az év végi tiszta nyereség 29 801 pengő volt. Az 1943-as évben is sikeresen működött és fejlődött az Aero-Ever Kft annak ellenére, hogv a háború egyre erősebben éreztette negatív hatását. Rubik Ernőt már régóta foglalkoztatta a gondolat, hogy a kiképzésre épülő repülőgépeket teljesen másképpen kell kialakítani, mint a teljesítménygépeket. Ezeknél a gépeknél az egyszerűség, olcsóság a fő szempont. Az olcsóságba beletartozik a kevés anvagfelhasználás és az egyszerű szerkezeti felépítés, hogv minél kevesebb munkaidőt kelljen a gép építésére fordítani. Valószínű, hogy a tervezőt az akkori idők anyagbeszerzési nehézségei és problémái is ez irányba kénvszerítették. Lehet, hogv Rubik Ernő tervezői fantáziájának a megszokottság korlátait nem ismerő szabadsága alkotta meg ezeket a hagyományoktól eltérő kialakítású gépeket. Ez a tervezői szabadság gondolata hozta létre az R-15 KOMA konstrukcióját és az R-16 LEPKE kialakítását. Ezeknek a gépeknek a tervezésével már több éve foglalkozott és vázlatokat is készített, de a 1IMNRA a MAeSZ és a Honvédelmi Minisztérium által feladott megrendelések fontosabbak voltak, mert hiszen ebből éltek. Az egymás melletti ülés elrendezésű, kétkormányos iskolagép első vázlatai már az 1940-es évben elkészültek és ehhez kapcsolódó együléses, alapfokú iskolagép vázlata is megjelent. E két gép gyártására csak a háború után kerülhetett sor. Közben a korlátlanul műrepülhető vitorlázógépeket külföldön már többfelé repülték és ezek híre a repülő körökben már elterjedt, ezért Rubik Ernő tervezett egy korlátlanul műrepülhető vitorlázógépet: az R-17 MOKÁ-t. Ennek terveit 1943. október elején terjesztették fel a Honvédelmi Minisztérium 3 l-es 70
