Bende Lajos: Esztergomi repülőipar története 1933-1989

Megalakult a HMNRA

Megalakult a HMNRA Ebben az időben a magyar repülő élet általános fellendülésének lehettünk tanúi. A magyar kormány 1938 novemberében törvénnyel létrehozta a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alapot (HMNRA). A HMNRA állami költségvetésből és társadalmi adakozásból (mozijegy, bélyeg, stb.) gazdálkodott. A HMNRA működése gyökeresen megváltoztatta az eddigi gyakorlatot. Eddig ugyanis a magyar repülő sportot főleg az ügy megszállottainak kezdeményezései és szívós munkája tartotta fenn, míg a HMNRA létrejötte egy központilag kidolgozott, tervszerű, intenzív fejlesztést hozott magával, melynek célja az ifjúság haderőn kívüli repülő kiképzése, a repülő modellezés és a vitorlázó repülés szolgált alapjául. A tömeges kiképzés érdekében majdnem minden középiskolában és ipariskolában modellező körök alakultak. Nagyobb városok melletti repülőtereken vitorlázó repülő kiképzés folyt. Több helyen: Budapesten kettő, Érd, Vác, Pécs, Algyő, Kassa, Aknaszlatina, Marosvásárhely, Debrecenben motoros kiképző keretek működtek. Egységes kiképző gépük a Bücker Bü-131 típusú gép volt. Az utánpótlás céljából nagy propagandát fejtett ki a HMNRA. Mozikban repülő tárgyú filmek mentek, repülő tárgyú könyvek, újságok, (Magyar Szárnyak) kerültek kiadásra. Tehát ennek a nagy felfutásnak a hadi készülődés volt a fő mozgató rugója. Míg az ifjak a motoros repülő kiképzésen át a katonai légierőnél teljesítendő szolgálatig el nem jutottak. Hogyan függenek ezek az események össze az AERO - EVER Kft. fejlődésével. Nos, a következőképpen: A harmincas évek második felében a szakkörökben sokat vitáztak azon, hogy a vitorlázó repülés lehet-e előiskolája a motoros repülésnek. Az a tábor győzött, amelyik erre a kérdésre igennel válaszolt. A fenti események tovább javították a Kft. helyzetét, hiszen a jövőben egyre több gépre lesz szükség. A szolnoki egyesület rendelt egy darab Szittyát, amin Rubik Ernő némi módosítást végzett, az elsőhöz képest például a törzs hosszabb lett 16 cm-el, a törzsszárny átmenet is módosult, mert itt már motor beépítés nem lett tervezve. A vízszintes vezérsík is feljebb lett emelve és a kabintetőn is volt változtatás a kilátás javítása érdekében. Ez a gép lett a R-04 SZITTYA-2, melynek lajstromjele: HA-4004. A szolnokiak ezzel a módosított kabintetővel sem voltak megelégedve és ezért házilag átalakították. Műszaki adatai: az adatok megegyeztek az előzővel, kivéve a törzs hosszát, ami 6,16 m lett. A Szittya szerkezete teljesen hagyományos volt, a sirálytörésű szárny kissé bonyolította a főtartó építését és a szárny borítását, de a műhelyben ez nem okozott különösebb problémát. Továbbá szilárdsági szempontból 49