Bende Lajos: Esztergomi repülőipar története 1933-1989

Megalakult a HMNRA

előnytelen volt, hogy a szárny kitámasztó dúc a hajlított részen kívülre esett így a főtartót terhelő nyomóerővel a szárny görbe szakasza tartott egyensúlyt, de a SZITTYA sebességtartományában ez szerencsére nem okozott gondot. Most már javában épültek a Vöcskök és a Tücskök, de a Vöcsök után nem volt egy jobb teljesítményű gyakorlógép, ezért a repülő egyesületek némelyike - akinek volt pénze - Németországból hozott be gyakorlógépet, mégpedig a Wolf Hirt tervező által készített WOLF típusú vitorlázó gyakorló gépet 1937ben, mely egy nagyon jóindulatú és jó teljesítményű gép volt. Mivel a többi repülő egyesület is ilyen géphez szeretett volna jutni a LINGEL Bútorgyár is fontolóra vette, hogy licencbe gyártaná a Wolf repülőgépet. Rubik Ernő, amikor erről tudomást szerzett, azonnal neki látott a Wolfhoz hasonló teljesítményű és tulajdonságú vitorlázó gyakorlógép tervezéséhez. Szerencsére kéznél volt a Szittya, melynek átdolgozásával létre lehetett hozni az áhított Wolfhoz hasonló teljesítményű vitorlázó-gyakorló repülőgépet. Az idő nagyon sürgetett, ezért Rubik Ernő még 1938. IV negyedévében elkészítette a rajzdokumentációját és leadta a műhelynek, még pedig a műhely ellenkezése - mivel így is sok munka volt - ellenére. Ez a gép lett az R-08 PILIS. A gépet 1939 elején elkészítették és március 19-én berepülte Hefty Frigyes. Gyári száma: E-48 és lajstromjele HA-3009 volt. Ebből a gépből egy 5 darabos kis sorozat készült el, melynek típusa később R-08 a PILIS lett. Tehát a Pilis a Szittya továbbfejlesztett változata volt pl. a szárny sirálytörése is és a törzs hajlított alakja is megmaradt. A görbe törzs úgy született, hogy a szárny áramlásképéhez igazították a törzs alakját, ez nem volt a legjobb megoldás, mert a gép sebességével változott az áramkép is. Leszállásnál viszont kimondottan hátrány volt, ugyanis a lehajló törzsvég miatt nem lehetett jól kilebegtetni, magyarán nem tudott a pilóta a leszálláshoz elég nagy állásszöget adni a gépnek, hogy kisebb sebességgel érje el a talajt. A szárny fesztávja is kisebb lett, mint a Szittyáé, a vízszintes vezérsik is két lekerekített trapéz-formát kapott, ami már a Szittya 3-nál is kialakult. Érdekes, hogy a Szittyákon volt függőleges vezérsík és itt az első Piliseken csak nagy oldalkormány volt. Az átszervezés és a néhány famegmunkáló gép beállítása meglátszott a termelésen. A Kft fennállása, tehát tavasz óta összesen 27 db vitorlázógép készült el, ebből 12 db Vöcsök, 14 db Tücsök és 1 db Szittya-2. Az 1938-as esztendő a Kft. részére nem hozott még nyereséget, hanem 159 P veszteséggel zárult. A gépek eladási árai akkor a következők voltak ( ab. gyártelep): Tücsök: 1300 P Vöcsök 1600 P Szittya: 3500 R 50