Bende Lajos: Esztergomi repülőipar története 1933-1989

MOVERO Esztergomi Sportrepülő Egyesület közlönye

let kezdeményezésére egy év előtt megindult akció következményeként, a város augusztusi közgyűlése napirendjére tűzte ezt a kérdést. A repülőtér szempontjából szóba jöhetó terület a lecsapolt halastó medre a dorogi és táti országút között. A közgyűlés elvben hozzájárult a tervhez, de a határozatot függővé tette a kérdés alapos tanulmányozásától. A m. kir. Légügyi Hivatal kiküldte Oerenday Kornél mérnököt a terep megvizsgálására. A terepszemle megállapította, hogy a kiszemelt terület fekvésénél fogva kiváló, de a jelenlegi talajviszonyok miatt így nem használható repülőtérnek, mert mocsaras és zsombékos. Ilyen állapotban még legelő céljaira is alkalmatlan. A városnak nem áll rendelkezésre megfelelő tőke, hogy ezt a területet alkalmassá tegye legelő és repülőtér céljára. A feltöltés igen nagy tőkét igényelne, amire fedezet nincs, tehát más megoldást kell keresni, hogy a legkisebb költséggel mégis alkalmassá lehetne tenni erre a <Télra az egyedül számba jöhető területet Esztergom határában. A megoldás kulcsa a repülőegyesület kezében van, de ehhez szükséges kü lönböző tényezők összefogása és főleg a hatóságok mindéit összeköttetésének igénybe vétele. Kérdés, mennyire tartja a város fontosnak a repülőtér létesítését? Rekord teljesítmények a Slrázsa-hegyl vitorlázórepülő terepen. A már hetek óta uralkodó északnyugati légáramlás örömmel tölti el az esztergomi- és az itt táborozó cserkészrepülők szivét, mert ez a szélirány a legalkalmasabb a Strázsa-hegyi terepen a vitorlázó repülés szempontjából. A szél a Kisstrázsának lőtér felőli lejtőjére fúj, s minthogy így akadályba ütközik, a hegy felett emelő légtér képződik, ami a vitorlázó repülés éltető ereje. Augusztus hó 23-án az esztergomi repülők rendes üzemi napján, a pilótanövendékek teljes létszámban gyakorlatoztak a repülőtéren és az egyre erősödő szélben a haladók végeztek felszállásokat a Kisstrázsa tetejéről. A déli órákban a szél erőssége már elérte a 10 m másodpercenkénti sebességet, ami már majdnem a felső határa annak a szélsebességnek, amikor még sikló iskolagéptipussal (Zögling) repülési gyakorlatot veszély nélkül végezni lehet. Ekkór került starthoz Kertész Károly a Movero Esztergomi Sportrepülő Egyesület „C" vizsgás pilótája, aki itt szerezte meg eddigi vizsgáit és aki a kiképzés alatt kitűnt ügyességével és rátermettségével. A gumistart után ráfordította gépét a szélirányra, majd éles fordulóval visszarepült a lejtő felé, ahol az emelő légáramlatba jutva gépe a starthely fölé emelkedett. Állandó fordulókkal sikerült gépét nívóban tartani, sőt még ennél feljebb is emelkednie. Gyorsan teltek a másodpercek, majd a percek, Kertész még mindég magas ságvesztés nélkül fordulózolt a - lejtő előtt. Az eddigi gyakorlat és tapasztalat szerint már le kellett volna szállni a "gépnek, mert a siklórepülőgép-tipus konstrukciójánál fogva (szárny és törzsméretezés) csak azt a célt szolgálja, hogy a növendék egy magasabb helyről sikló szögben a földre szálljon, tehát csupán a leszállást (landolást) gyakorolja A legnagyobb ritkaság, hogy ezzel a géptípussal I 2 percnél 33