Bende Lajos: Esztergomi repülőipar története 1933-1989

MOVERO Esztergomi Sportrepülő Egyesület közlönye

A kitünö magyar repülő ez alkalommal egyenes vonalban mért 320 kilométert repült meghatározott céllal és óránként 88 km-es átlagsebességet ért el. Ez nemcsak az olimpiai vitorlázó repülőbemulató csúcsteljesítménye, hanem egyúttal a legnagyobb távolság is. amelyet ebben az évben vitorlázó repülőgéppel megteltek. A teljesítmény egyúttal új magyar távolsági rekordot is jelent. Az elért állagsebesség pedig a legna-. gvobb sebesség, amelyei eddig vitorlázó repülőgéppel elértek. A magyar sportrepülés új állomása lesz a közeljövőben az esztergomi egyesület keretében készülő .Szittya" vitorlázógép. Az esztergomi vitorlázórepülő élet az Esztergomi Sportrepülő Egyesület buzgó tevékenységének és a különböző társadalmi egyesülelek és városi tényezők áldozatkész támogatásával örvendetes módon fejlődik. Nemcsak a mi repülőink használják a Strázsa-hegy melletti repülőteret, hanem a budapesti egyesülelek is egymásután keresik fel, úgymint a Műegyetemi Sportrepülők, a Budapesti Cserkészrepülők, hogy ezen a kiváló terepen képezzék ki újoncaikat, az A) és B) haladó repülőiket. Ez bizonyítja azt, hogy az esztergomi terep alkalmassága minden kétségen felül áll, sőt országos viszonylatban is kiemelkedik és egyre nagyobb jelentőségre tesz szert. Nem is kételkedik ma már senki sem abban, hogy az itteni terep a kezdő és haladó kiképzésre való alkalmasság szempontjából az ország egyik legalkalmasabbja, illetve az eddig használatba vett terepek között a legjobb. Előnyeit növeli a fővároshoz való közelsége és könnyű megközelíthetősége is, amit az útviszonyok javításával még fokozni is lehetne. Kérdés az, hogy mennyiben alkalmas a terep nagyobb teljesítményekre, az igazi vitorlázásra is. A most itt táborozó cserkészrepülők táborában felkerestük Tóth Gézát, a Meteorológiai Intézet légkörkutató osztályának vezetőjét, akit megkértem. hogy erről a kérdésről nyilatkozzon. Amikor nekiszegeztem a cimben olvasható kérdést. Tóth adjunktus úr gondolkodás nélkül így válaszolt. — Igen. — Voltak azonban a közelmúltban. akik ezt kétségbevonták. Méltóztassék azért talán néhány szóval elmagyarázni, hogy mire alapítja kedvező véleményét, hogy olvasóink is megértsék. — Először röviden el kell mondani azt, hogy micsoda légköri feltételei vannak a vitorlázó repülésnek A vitorlázó repülés a motoros repüléssel szemben az emelkedő légáramlás energiáját használja fel. Erre a célra alkalmas emelkedő áramlás két főmódon keletkezik: vagy lejtő melleit kényszerül emelkedni a levegő, ez a lejtőszél, vagy pedig a talaj felett erősen felmelegedő levegő száll a magasba könnyebbségénél fogva, ezt nemzetközi néven „termik"-nek nevezik, mert még jó magyar neve nincsen. A felmelegedés nem egyenletes mindenült, hanem a talajfelszín különbözősége szerint változik: az erősen felmelegedett helyekről (pl. köves, homokos) emelkedő légoszlopok. ha kellő magasságot érnek el. hatalmas felhőtornyok lesznek. És ezek a „cumulusok". Ezek jelzik és mutatják az utat a vitorlázó pilótának. hogy hol keresse a termikeket. — Ha ezek a hófehér gomolyfelhők nincsenek és az ég nagy színpadán még nem jelentek meg, mégis hogy találja meg a pilóta? — A gyakorlott pilóta szeme már akkor is megtalálja a termikus helyekel, mikor azokat még nem jelzi felhő jelenléte, mert ismeri már azok természetét, különösen ha már jól ismert, kikísérletezett terep felelt repül. — Milyen magasságban vannak ezek a gép hordására alkalmas termikek? — A termikus áramlásnak azon31