Bende Lajos: Esztergomi repülőipar története 1933-1989
EV-1 K FECSKE
A tervek és a gyártási rajzok egy része lassan elkészült. Ahhoz, hogy a műhely is el tudja kezdeni a munkát, még gyártóeszközökre, sablonokra, készülékekre is szükség volt. Először a pontos körvonalak miatt egy koordináta asztalt kellett készíteni, melyen főleg a szárny szelvénye tizedmilliméteres pontossággal készíthető el. Ehhez egy öntöttvas asztalt kellett síkba köszörülni, melyre két megfelelő méretű, egymásra merőleges tolómérő lett felszerelve és a kisebbik mozgórészére egy függőleges cső került, melybe pontos illesztéssel egy pontozó volt, amit egy rugó emelt fel. A megadott koordináták szerint a pontozóval egy pontsor került az asztalra felfogott alumínium lemezre és ez lett kivágva körvonal-sablon céljából. Ezzel a módszerrel készültek a szárnymetszetek körvonalai. Abban az időben ezek a lamináris szelvények voltak a legjobbak, melyek közül Kesselyák Mihály által kiválasztott Wortmann-féle FX 61-163 számú, a tőtől a szárny feléig és innen kifelé pedig a szárny végéig az FX 60-126 számú szelvény lett felhasználva. Lamináris szelvénnyel készült a függőleges- és a vízszintes vezérsík is. Lamináris, vagy réteges áramlás egyes rétegei egymással párhuzamosan haladnak és nem keverednek a szárny felületének legalább ötven százalékáig, a szelvény legnagyobb vastagságáig. A lamináris szelvénynyel épült sima felületű szárnyak és vezérsíkok légellenállása sokkal kisebb a hagyományos szelvényekkel épült felületeknél. Ezen kívül még sok másra is szükség volt: szárny, vezérsíkok, kormánylapok összeállító készülékeire, törzs és egyben a függőleges vezérsík pontos összeállításához való készülékre. A bordák és a törzskeretek sajtolásához szintén szükség volt szerszámokra. Ezen gyártóeszközök nagy részét Borlai István és műhelye készítette el a rajz és a tervezők útmutatásai alapján. A törzs pontos kialakításához Major Ferenc egy szellemes megoldást dolgozott ki, amit a műhely el is készített, ezzel a törzs bármely pontja pontosan lemérhetővé vált. A kabintér kialakításához egy atrappot kellett készíteni, amit a műhely el is készített. Ebbe az atrappba minden lényeges szerelvényt, fogantyút, stb. kézre állóan be lehetett szerelni, pl. műszerek, botkor-mány, egyéb fogantyúk, stb. Ez az atrapp az alábbi képen látható Kesselyák Mihállyal. A műszerfal kialakítása is egy külön tanulmány volt, mely már az atrappban látható, de még csak makettben. Sajnos, más munkák miatt többször leállította a főmérnök a folyó munkákat. A végleges műszerfal - teljes műszerkészlettel - pillanatzárak oldásával kiemelhető. 1967. február 3-án Lukács János főmérnök felmondott és helyette a Pestvidéki Gépgyártól február 28-án Bajnáczki József került a helyére, mint főmérnök. O nem állíttatta le az EV-1 K munkálatait. 1967.április 8-án kapta a FECSKE nevet. 1968.február 8-án elkészült az új szárnybekötés terve és rajza. 145
