Bende Lajos: Esztergomi repülőipar története 1933-1989

A fémtechnológia meghonosodása

A fém technológia meghonosodása A vitorlázó repülőgép gyártás mellett egyre nagyobb teret foglal el a motoros repülőgépek javítása az 195 1. évtől kezdődően. Az AERO-EVER Kft-ben és utána az 50-es években is szinte csak a faipari technológia volt az egyeduralkodó. Ez alól kivételt képeztek a motoros repülőgépek, melyek közül elsőnek 1944-ben a német JU-52-es kormányművek gyártása és a KÁPLÁR kismotoros repülőgép készítése volt. Az R-18 KÁNYA motoros repülőgép is csak az ülések és a motor beépítés környékén volt fém, nevezetesen acélcső hegesztett váz. Közben Győrben 1951 -ben elkészült az ország első tiszta fém konstrukciójú vitorlázógépe a GYŐR-2, mely abban az időben a szakemberek csodálatára is világszínvonalú teljesítményt produkált. A motoros repülőgépek javítása több típuson folyt egyszerre, és voltak visszatérő javítandó repülőgépek is. A gyár megnőtt feladatai és követelményei miatt a terület egyre szűkebb lett, ezért 1952-ben a gyárhoz csatolták a Komáromyféle fűrész- és fatelepet. Ez lett a gyár faipari részlege. Budapesten az OMRE tervező irodájában tervezett OE-Ol (R-20) lamináris szárnyszelvényű, faépítésű, teljesítmény vitorlázógépet 195 1.május 14-én repülte be Mátyásföldön Lothrigel Attila. A faépítésű szárnyaknál a lamináris profil pontosságát és ezzel a lamináris áramlást nagyon nehéz biztosítani. Ha sikerül is a lamináris áramlást fenntartani ez csak ideig-óráig valósítható meg. Ennek legnagyobb akadálya a fa szerkezete, mivel a külső légkör különböző behatásai a körvonalat - ha kis mértékben is - de befolyásolja. Például: nedvesség hatására a fa megduzzad bármilyen felületi kezelés ellenére is. Más a fának a megnyúlása szálirányban és más lesz erre merőleges irányban, így a faalkatrész mérete is változik. A technológia is sokat számít, pl. a ragasztók, gyanták, festékek is deformálhatják a felületet. Szóba jöhet még a repülőgépek fémből való elkészítése is. A fémfelületű szárnyakkal kedvező tapasztalatokat szereztek a műszakiak, de a fémtechnológia esetében nagyon nehéz a pontos körvonalat és főleg a sima felületet kialakítani, ugyanis a szegecselés óhatatlanul deformálja a vékony fémlemezeket. Ezen esetleg fémragasztással lehetne segíteni, megfelelően jó ragasztási technológiával, és nem utolsó sorban a konstrukció kialakításával. Természetesen a fém technológia csak nagyobb darabszám esetén lehet gazdaságos, mivel a fém alkatrészek kialakításához megfelelő teljesítményű megmunkáló gépekre, pl. présgépek, hőkezelő berendezések, továbbá drágább készülékek és szerszámok kellenek. Nem beszélve az alapanyagok - lemezek, csövek, rudak, sze101