Bél Mátyás: Esztergom vármegye leírása

Tartalom - SPECIÁLIS RÉSZ

behozott azzal a céllal, hogy imáikkal támogassák a törökök ellen harcoló királyi hadsereget. Itt található a Vármegyeháza és rajta kívül más épületek, miként a torony is létezik még, melyben fentebb a hévizet és a malmot dicsértük, és a városnak azon sarkában áll, mely a szentgyörgymezei területtel érintkezik. Innen a Duna mellett erődítmények húzódnak egy, de nagyon vastag fallal, rajtuk néhány bástyával. Innét nyílik a város kapuja is. Délről, Szenttamás felől van egy másik kapu is, ahol egy kettős fal és széles árok a várnak komoly védelmet nyújt. Ebben a szögletben találhatók még termálvizek, ráadásul nagyon bővizű forrásokkal; egykor a törökök ezt a területet tornyocskával befedték, és föléje fürdőt építettek, amit aztán a ferences atyák posztókészítésre alakítottak át. Más hévizek is vannak azonban itt, a nagyon megerősített toronyban, miként mondtuk, a források vize még az érseki malmot is kiváló szorgalommal és haszonnal hajtja. Az a hőforrás, mely a Szenttamáshegy alatt van, természetre és jellegét tekintve megegyezik emezével. Vizük nem forró, hanem langyos, inkább hűtik, mint felmelegítik a testet, különösen nyáron, mivel ilyenkor inkább hűsítik az embert, míg télen a hidegben, melegítik. Ugyanezen a részen - helyesen mondja Oláh -, hogy csodálatos látni, ahogy ezekből a forrásokból hideg- és hévizek együtt sietnek a Dunába. III.§. Szentgyörgymező városa Ez a város is, miként az előző, Esztergommal egybeépült; délről Esztergom városának határával érintkezik, nyugatról a Dunával és az esztergomi várral, keletre a marótiakkal határos; fekvése nagyon kedvező: a Duna közelében felszíne sík, majd domb emelkedik ki belőle, mely a már dicsért esztergominál nem rosszabb bort termő szőlővel takaródzik. Az itteni borok között sem akad olyan egy se, amelyik egy évnél tovább elállna, és a gabonákat - a lakosság nagy kárára -, miként a Csallóközben, itt is gyakorta pusztítják ködök. A városban, akárcsak Szenttamásban, egykor prépostság volt kanonokokkal, és plébániatemplomot is építettek, melyek a tatár és kun háborúk során elpusztultak, megújult küllemüket a Csanád érseknek 90