Bél Mátyás: Esztergom vármegye leírása

Tartalom - SPECIÁLIS RÉSZ

XII.§. Életmód Az ilyen szűkre szabott területen csupán csak a mezőgazdaságból vagy a szőlőtermelésből megélni nem lehet. Egy-egy darab szántó vagy egy-egy darab szőlő aligha volna elegendő az egyes családoknak, ha azokat egyenlően szétosztanák köztük. Föld híján kényszerülnek hát más életlehetőséget keres­ni, így vannak akik italkiméréssel, élelmiszerkereskedéssel és az öltözködéshez szolgáló dolgok eladásával keresik kenyerüket 5 2, mások kézműiparral foglalkoznak, és részben ruházati cikkeket, eszközöket készítenek, miként a szabók, a vargák, a szíjgyártók, a kötélverők, a kosárkötők, az az minden féle-fajta kézműves; részben pedig élelmiszereket állítanak elő, miként a mészárosok, a pékek, a molnárok; vagy éppen italkészítők, miként a sörfőzők, és vannak akik valamilyen otthoni vagy pol­gári szerény beosztásban munkálkodnak. A lakosság többi része leginkább a mezei munkát, szőlőművelést végez vagy állatokat tart, és állatok legel­tetésével, a föld megművelésével foglalkozik; vagy napszámos munkát végez, amivel a mindennapi betevő falatot biztosítja: ilyenek igen sokan vannak, és ezek a legszegényebbek. XIII.§. Az uralkodó nyelv a magyar A legtöbben magyarul, majd németül és szlovákul, és akadnak olyanok is, akik szerbül beszélnek. Ezen utóbbit a többiek nem használják, csupán csak ennek a kis létszámú nemzetiségnek a tagjai beszélik. A szlovákok többen vannak, de ők oly annyira a magyar nyelvet használják, hogy magyaroknak tűnnek. A magyar területen a németek is megtanulnak magyarul beszélni, de vannak köztük olyanok, akik annyira nem tudnak magyarul, hogy bármeny­52 Éves és heti vásárok vannak, az utóbbiakat szombatonként, amazokat Szt. Orbán, Bűnbánó Magdolna, Mindenszentek és a Gyertyaszentelő napján tartják. 68

Next

/
Oldalképek
Tartalom