Bél Mátyás: Esztergom vármegye leírása

Tartalom - SPECIÁLIS RÉSZ

XII.§. Életmód Az ilyen szűkre szabott területen csupán csak a mezőgazdaságból vagy a szőlőtermelésből megélni nem lehet. Egy-egy darab szántó vagy egy-egy darab szőlő aligha volna elegendő az egyes családoknak, ha azokat egyenlően szétosztanák köztük. Föld híján kényszerülnek hát más életlehetőséget keresni, így vannak akik italkiméréssel, élelmiszerkereskedéssel és az öltözködéshez szolgáló dolgok eladásával keresik kenyerüket

5

2, mások kézműiparral foglalkoznak, és részben ruházati cikkeket, eszközöket készítenek, miként a szabók, a vargák, a szíjgyártók, a kötélverők, a kosárkötők, az az minden féle-fajta kézműves; részben pedig élelmiszereket állítanak elő, miként a mészárosok, a pékek, a molnárok; vagy éppen italkészítők, miként a sörfőzők, és vannak akik valamilyen otthoni vagy polgári szerény beosztásban munkálkodnak. A lakosság többi része leginkább a mezei munkát, szőlőművelést végez vagy állatokat tart, és állatok legeltetésével, a föld megművelésével foglalkozik; vagy napszámos munkát végez, amivel a mindennapi betevő falatot biztosítja: ilyenek igen sokan vannak, és ezek a legszegényebbek. XIII.§. Az uralkodó nyelv a magyar A legtöbben magyarul, majd németül és szlovákul, és akadnak olyanok is, akik szerbül beszélnek. Ezen utóbbit a többiek nem használják, csupán csak ennek a kis létszámú nemzetiségnek a tagjai beszélik. A szlovákok többen vannak, de ők oly annyira a magyar nyelvet használják, hogy magyaroknak tűnnek. A magyar területen a németek is megtanulnak magyarul beszélni, de vannak köztük olyanok, akik annyira nem tudnak magyarul, hogy bármeny52 Éves és heti vásárok vannak, az utóbbiakat szombatonként, amazokat Szt. Orbán, Bűnbánó Magdolna, Mindenszentek és a Gyertyaszentelő napján tartják. 68