Bél Mátyás: Esztergom vármegye leírása

Tartalom - SPECIÁLIS RÉSZ

nyire igyekeznek is, saját gyermekeikkel sem tudnak szót érteni. Ezek utódai ugyanis, akik a magyar nép szokásaihoz igazodva nőttek fel, mint anyanyelvüket sajátítják el a magyart, és sajátjukat annak kedvéért és annak gyakorisága miatt elfelejtik, különösen akkor, ha az édesanya magyar. Nem a nyelv szerint különbözik azonban a vallásuk. A területen ugyanis a kato­likus vallás az uralkodó, bár néhány görög a bizánci rítusnak hódolhat, de városi tisztséget kizárólag csak katolikus vallású tölthet be. XIV.§. A városi magisztrátus Miként más szabad királyi városokban, az elöljáróságot a polgárok tizenkét tagú tanácsadó testülete alkotja, akik közül kétévenként, Szent György napján, a polgárok szavazatai alapján bírót szoktak választani, aki a szená­tussal együtt minden eléjük tartozó ügyben a hét szerdai és szombati napján, esetenként, ha az idő megkívánja, gyakrabban is, a városházán ülésezik. Jelen vannak itt az írnokok is, azaz a jegyzők, rendesen ugyan csak egy, de segít­ségére van a másik is, aki a német nyelvű iratokkal foglalkozik. A tanácsadó testületen kívül van még egy negyventagú választmány is, akiknek véleményét, a város szószólójának 5 3 véleményével együtt a magisztrátus főként a közügyekben való döntéshozatalnál kikéri. Közülük szokták ki­nevezni az ügyvivőket, a hegyek, az árvaházak és kórházak kurátorait, valamint az őrök felügyelőit; nem is szólva a nálunk ugyanúgy, mint más hasonló rangú városokban meglehetős tiszteletnek örvendő tisztségekről - a polgároknak ugyanis orvosok és gyógyszertárak állnak szolgálatára. 53 tribunus plebis - a főbíróság után való hivatal volt a sz. kir. városokban, mivel a választott hites közösségnek volt a szószólója, fiirmundere. 69

Next

/
Oldalképek
Tartalom