Bél Mátyás: Esztergom vármegye leírása

Tartalom - SPECIÁLIS RÉSZ

nem hadizsákmányt, hanem az embereknek a városba mentett holmijait vitt magával az ellenség, az értéktelenebb holmikat pedig a házakkal együtt, melyekről úgy határoztak, hogy eltörlik őket a föld színéről, felgyújtották, és a város teljes elpusztításának, büntetlen győzelmüknek diadalünnepét megülték.

4

6 v.§. Az így elpusztított hatalmas város több éven át hevert siralmas, nyomorúságos romjaiban, és mindaddig nem is tudott talpra állni, míg ez a barbár áradat az országot elözönlötte. Végül 1255-ben, amikor már a nyomorba döntött hazára egy kis nyugalom következett, és miután IV. Béla visszatért országába, igyekezett segíteni előbb a városfal építésében, majd a polgároknak, hogy házaikat helyreállíthassák. A Bazilikát, melyet egyesek Szűz Mária, Bonfini pedig Szt. Ferenc templomának mond, saját költségért építtette fel. Mindkettő elképzelhető, mivel az biztos, hogy ugyanez a király a ferences kisebb testvérek számára egy nagy rendházat építtetett, melybe állítólag - halála után őt is temették. Béla után több király is volt, akik Esztergom városát vagy adományokkal vagy, kiváltságokkal és szabadalmakkal gazdagította. Még ha növekedett is ezekkel a támogatásokkal, sehol sem olvashatunk arról, hogy korábbi fénykora visszatért volna. Zsigmond és Mátyás idejében azonban az volt a látszat, hogy Magyarország első városai közé számított. Legalábbis ami a tekintélyét és a sok királytól kapott kiváltságlevelét illeti, egyik szabad királyi város mögött sem maradt el. VL§. Arról, hogy mikor kapta a szabad királyi városok ilyen megtiszteltetését és rangját, nem találtunk forrást. Első virágzásával együtt elvesztek ugyanis az iratok is, amikor a tatárok elfoglalták. Nyilván az egykori első királyok, akiknek a székhelyével dicsekedhetett, hasonló ranggal és kiváltságokkal tün46 V.ö. Bonfini idézett helye 62