Bél Mátyás: Esztergom vármegye leírása
Tartalom - TÖRTÉNELMI RÉSZ
kiadott királyi rendeletben fenséges, királyhoz illő nagylelkűséggel megbocsátotta, nemcsak a magyaroknak, hanem az erdélyieknek, horvátoknak és dalmátoknak is. Sőt nem kevés úrnak, akik akkor kapzsiságukban és gyűlöletükben féktelenkedtek, elkövetett gaztetteikért a megbocsátás feltételéül szabta, hogy gonosz tetteiket csak akkor tekintsék jóvátettnek, ha már visszaadták, amit elvettek vagy az okozott károkért saját vagyonukból a főpapot 2 4 kárpótolták. VII.§. Miután elnyugodtak Magyarországon a különböző pártviszályok, korábbi virágzó állapota helyreállt, mind a királyi tekintély, mind pedig az ország jó sorsát illetően, de nehogy ez a boldog állapot örökké tartson, a magyar államra háborúk és a husziták rendkívül kegyetlen pusztításai szakadtak. Bár a végeken Morvaországot feldúlták, de Magyarország belsejébe nem hatoltak ezek a vérszomjas emberek; szerencsétlen Zsigmondot azonban lekötötték, sőt gátolták, így nem tudott sem egész Magyarország, sem pedig az egyes megyék ügyeivel foglalkozni. Rendeink azt remélvén, hogy elvégzi majd ezt Albert, Zsigmond veje, akit annak utódjául szántak; reményük azonban előbb elhervadt, mint ahogy a jóságos király az erre vonatkozó dokumentumait elkészíthette, és a magyaroknak átadhatta volna. Albert bekövetkezett halála, mely az 1431. esztendőt gyászba borította, Magyarországra tengernyi bajt hozott, amit sem értelemmel felfogni, sem szavakkal elmondani nem lehet. Miután ugyanis a főurak rövid úton úgy határoztak, hogy az özvegy Erzsébetet és annak Zsigmond halála után született László nevű fiát teljesen félreállítják, és az egész országot felkínálva neki, Lengyelországból behívják Ulászlót, aki azonban sohasem tudta teljesen birtokba venni és uralni az országot. Számos bajunk sorát Turóczy a következőkben látja 2 8: Amikor Ulászló királlyá koronázására összegyűlt nép észrevette, hogy Erzsébet a szent koronát elragadta, két pártra szakadtak - mondja -, és minden egyetértés megszűnt, egymás pusztulására fenekedtek, és miként Nagy Sándor halála után vezérei, akik életében fegyvereikkel a fél világot meghódították, egymással meghasonlottak, és annak birodalmát szétszabdalták, ugyanígy a magyar fóld 24 Az Érseki Levéltárban fennmaradtak erről az ügyről okmányok és térképek, melyekről később még szó lesz. 25 Chronicon Sigismundi, Pars III. Cap. XXXI. p. 141. 44
