Bél Mátyás: Esztergom vármegye leírása
Tartalom - TÖRTÉNELMI RÉSZ
A postakocsis elmondta, hogy néhányat egy kéj hölgy hozott a felszínre, aki egy jósnő bíztatására éjjel, titokban, itt kincs után kutatott; ugyanis ezek a kövek néhány lábnyi mélységben x alakban elhelyezve hevertek a gödörben. Azt állították, hogy néhányuk négyszögletes volt, egyik pedig sírhely módjára kivésett, amelybe a kincseket helyezték. Nekem úgy tűnt, hogy valami hajóslegény, közkatona vagy parancsnok sírja lehetett. Sajnáltam, hogy utunk sietős volt, a kocsis türelmetlen, és így nem vehettem szemügyre valamennyit alaposabban. Ezeket találták a Duna jobb partja mentén. Átellenben Bény falunál, a Garam nyugati oldalán ma is láthatók elhagyott malomárkok, háromszor kettős árok egymástól elkülönítve, melyek magas építményét csaknem kör alakban vezették, melyről véleményünket a faluról szólva részletesebben elmondjuk. Egyébként ha találgatásnak helye van, azt a tábort, melyről Nyergesújfalunál beszélünk, és korunkban a magyarok helyreállítottak, úgy vélem, hogy ha nem is alapították, de lakták a gótok, mivel ezek magaslatokra szokták befészkelni magukat, és a római építményekből, miként azt jövőjük szempontjából helyesnek látták, szokásukhoz híven itt-ott tábort emeltek, és így, ami még az oly sokat szenvedett római emlékekből megmaradt, nem csak a felszínen, de csaknem alapjaiban is elpusztult, miként arról Komárom vármegyénél szóltunk. Egyébként badarságot beszélnek azok, akik úgy gondolják, hogy ezekben a romokban a híres Svatopluk király székhelyét találták meg. Azon túlmenően ugyanis, hogy a domb szűkösebb, mintsem hogy egy királynak, mégha az barbár is, méltó székhelyet nyújthasson; és egy nagyobb létszámú helyőrség számára, amit a testőrség jelentett, ugyancsak alkalmatlan volt, mindazonáltal nem tagadom, egyetlen nép sem létezett, mely Pannónia ezen folyó menti vidékén tartózkodva, ezt az erősséget, a megerősített és a Duna ellenőrzésére alkalmas dombot ne használta volna ki. Közelebb van az igazsághoz az, hogy Árpád fejdelem Svatoplukot legyőző seregei, akik - miként Thuroczi írja 1 2 -, a Fehérvár közelében lévő Noa hegyre gyűltek, idáig nyomultak előre, hogy a Duna partján településeket hozzanak létre. Ha pedig a Noa hegyet az említett Székesfehérvár és a vele szemben lévő Vértes hegy között kell keresnünk, akkor kicsi volt a két hely között a távolság, mely Árpád táborát és a Dunának ezt a részét egymástól elválasztja, azt is jórészt a Vértes erdői 12 Chronici Hung. Pars II. C. III. p. 31-től, valamint Bonfini, Dec. I. Lib. IX. p. 134, 41. 34
