Bél Mátyás: Esztergom vármegye leírása

Tartalom - ÁLTALÁNOS RÉSZ

ÁLTALÁNOS RÉSZ A vármegye fekvése és természeti adottságai I.§. Nevének eredete Közismert, hogy a vármegye, melynek leírásába fogunk, nevét a magyar érsekek híres székhelye és a jeles vár

1, Esztergom neve után kapta; magyarul Esztergom vármegye, németül Graner Stuhl

2, szlávul - a magyar elnevezés nyomán - Ostrihomszka Stolicza. A várost ugyanis a magyarok Esztergomnak

3, a németek Gran-nak, a szlávok Ostrihom-nak mondják. Esztergom, úgy tűnik, az Ister és a Gran szavak egybefűzéséből ered, amiért is tudósaink Istrogran-nak szeretik nevezni, bár tudtommal a hagyomány erre nem jogosítja fel őket. A megye nagysága, határai és kedvezdfekvése Területe kicsi, a Duna két oldalán fekszik, és a folyó két egyenlőtlen részre osztja. Hossza nem több mint öt mérföld, a szélessége pedig, ahol a legnagyobb, a három mérföldet ott sem haladja meg

4. Keletre Hont vármegyétől a Garam, délről Pilis vármegyétől az azonos nevű hegység, nyugatra Komárom vármegyétől a Vértes hegyvonulata és a bátorkeszi valamint a szölgyéni erdőségek, végül északon Bars vármegyétől a farnádi tavak 1 egykor (A fordító megjegyzése: az álló betűkkel szedett lábjegyzetek részben Bél Mátyástól, részben attól a kiadóról származnak, aki a kéziratot a XVIII. században kiadásra előkészítette. Minden egyéb jegyzetet dőlt betűkkel írunk.) 2 avagy inkább Gespanschaft (Ispánsig) vagy megye 3 vagy Esztergám 4 A vármegye területe 19, 11 négyzetmérföld. 17