Bél Mátyás: Esztergom vármegyéről...

8. Sárisáp, valamivel jobb az előbbinél. Lakosai hasonlóképen tótok, akiket harminc évvel ezelőtt báró Sándor Menyhért telepített ide. Katolikusok és a csolnoki plébániához tartoznak. A föld itt is fekete, de igen kevés. Szomszédai keletről Dág, délről Babály puszta, északról pedig Csolnok és Tokod faluk. A falu fekvése szép, vízerek öntözik, termékeny halmok 37. veszik körül sűrűn. Jelenlegi földesura báró Sándor Mihály. 9. Epöl, Sárisáptól fél mérföldnyire nyugatra van. Tovább nyugatra, egy negyed mérföldnyire van Bajna, amelytől a köztük lévő szép hegy választja el. Az észak felé eső dombos területen Sáppal határos. Ugyancsak dombos a határa dél felé, ahol a Komárom vármegyéhez tartozó Bencevár majorral szomszédos. Határa mindenütt hegyes-völgyes. Földje, bár kövérnek és feketének látszik, mégis annyira szívós és kemény, — külölösen száraz esztendőkben, — hogy csak nehezen lehet feltörni. Mivel kevés a patak és a forrás, hacsak az eső meg nem lágyítja, épp úgy ellentáll a földművelésnek, mint a száraz agyag. Megtermi a búzát és minden egyéb gabonát is, de leginkább a rozsot. A bajnai hegyet szöllővel ültetik be. Lakói legnagyobbrészt tótok, kevés magvarral keverve. Mintegy harmincbárom évvel ezelőtt mindkét nemzetiség egyenlő számban szállotta meg ezt a helyet. A magyarok azonban helvét vallásúak voltak és a katolikusokat visszahagyva, tovább költöztek. így akarta 38. ugyanis ezt az esztergomi káptalan, a falu földesura. 10. Bajna, báró Sándor Mihály népes birtoka. Itt van a lakása is és szép gazdasága. Hajdan kastély is volt itt, amely a török időkben a faluval együtt rombadőlt. Később, a tizenhatodik század eleje táján újból benépesült, amikor enyingi Török István volt ennek és a szomszédos vidéknek az ura és telepeseket 32