Beke Margit [et al.]: Vitéz János emlékkönyv

Tartalom - Szállási Árpád: Vitéz János és a természettudományok

evidenciának számított. Ilyennek találjuk a híres Szálkái-kódexben/' amely Esztergomban található és Kopernikusz műve előtt ötven évvel íródott. Másrészt Kopernikusz művének megjelenése után is tovább élt még a geocentrikus világkép, s a teljes bizonyítás az „eppur si mouve" csak Kepler és Galilei munkásságával fejeződött be. Egyet azonban nem lehet vitatni :az antik természettudományok feltámasztásával nemcsak a régi folytatódott, hanem valami új is elkezdődött. Igaz, először ugyanúgy mint a humaniórák területén, a régiek bűvöletében a régieket másolták, majd magyarázták, csakhogy amikor originális elmék jelentkeztek: pl. az asztronómiában Regiomontanus, vagy a poézisban Janus Pannonius, ők már kritikailag kezelték a régi szövegeket, s igyekeztek eredeti műveket alkotni. |*Es ekkor lép az európai tudománytörténet színpadára Vitéz János, aki már váradi püspökként 1445—1465 között megteremtette a hazai humanizmus alapjait, rendkívüli figyelmet tanúsított az eladdig eléggé lenézett reáliák iránt, kapcsolatba került a kor legkiválóbb természettudósaival, könyv-vásárlásai képezték a híres Bibliotheca Corviniana-magvát. Vitéz János európai és kelet-európai jelenség egyszerre. Kétségtelenül zseni. Hunyadi Mátyáshoz és Janus Pannoniushoz fogható, noha mindkettőjüknek mestere volt. Kelet-európai, mert hazai hagyomány híján képesnek bizonyult európai kultúrát teremteni a mostoha és zűrzavaros körülmények közepette, Galeotto szavaival hónát ,,az újkor múzsáinak lakhelyévé varázsolta."

5 Fraknói szerint már Váradon ,.a természettudományokra is kiterjeszté figyelmét, különösen: pedig a csillagászat volt kedvelt foglalkozása.'!] Hogy az asztronómia mellett az asztrológia is érdekelte, aligha csodálkozunk ma rajta. Hiszen százötven évvel később még a nagy Kepler is foglalkozott csillagjóslással.

0 Kétségtelenül az uralkodó kívánságára, de egyáltalán nem mellékesen. Vitéz János az úgynevezett korszerű csillagászattal először G. Peuerbach bécsi asztronómus műveiben találkozott.

7 Akit V. László kancellárjaként személyesen is többször meglátogatott. A császárvárosi nagy csillagászt mindenáron meg akarta szerezni hazájának, de az a legfényesebb ajánlatok elől is kitért. E kapcsolat mégis igen gyümölcsözőnek bizonyult. Pl. asztrológiai mérő műszereket küldött a tudós főpap váradi udvarába. Ilyen a Geometriai Gnómon, amely fából készült és alkalmas csillagászati számításokra. A nagyváradi meridián alapján pedig elkészítette a ..Tabulae Varadineses" néven ismert csillagászati táblázatot, amelynek alapján előre ki lehetett számítani a nap- és holdfogyatkozások idejét.

s Ezt a kiváló matematikai—asztronómiai munkát a csillagászok még Kepler idejében is használták.

0 Igaz, Peuerbach „elcsábítása" Bécsből nem sikerült. ám váradi udvarában találunk olyan kiválóságokat mint a lengyel Sanocki Gergely, valamint Marcin Król z Zurawicy, a krakkói egyetem matematika- és csillagászprofesszora, Filippo Podocartho görög tudós, az orvos végzettségű olasz Galeotto Marzio, a magyarok közül Ivanich Pál, és nem utolsósorban unokaöccse: Janus Pannonius. Ez a „sokszálúság" azt is jelentette, hogy Vitéz János szoros kapcsolatot tartott fenn a humanizmus Alpokon inneni fellegváraival, mint Krakkó, Prága, Bécs, így Várad és Esztergom e híres helyek szellemi partnere volt ebben az időben. 46