Beke Margit [et al.]: Vitéz János emlékkönyv

Tartalom - Szállási Árpád: Vitéz János és a természettudományok

Vitéz első székhelye a Peuerbach által készített „Tabulae Varadienses" révén került be a tudománytörténetbe. A nagynevű bécsi asztronómus ezt a munkáját az erudiciót pártoló magyar főpapnak ajánlotta, íme: „. . . Az volt a törekvésed, hogy összegyűjtsd a matematikusokat és a quadriviummal foglalkozókat, mert ők hozzák a bölcsességnek a legnagyobb hasznot. . . Ezért óhajtottad olyan táblák kidolgozását, melyek segítségével világosan és könnyen szerezhetünk ismereteket az eklipszisekről. Akaratodnak engedelmeskedve próbáltam ezeket megcsinálni, nem annyira a tehetségemben bízva — melyet gyengének tartok -—, mint a te parancsodat teljesítve. Összegyűjtöttem tehát és egy kötetbe rendeztem az égi világító testek mozgásait és eklipsziseit mutató táblákat, melyeknek egy, mégpedig kis részét, még az elődöktől megállapított formákban tartottam meg. Ezek a középmozgásokra vonatkoznak. A többit azonban részben a régiek alapján bővítettem ki és tettem könnyebben használhatóvá, részben újból állítottam össze. Ezekből igen könnyen meg lehet előre állapítani a jövőre nézve is mindkét világító test fogyatkozásait. Alapjaikat pedig a váradi délkörre számitottam ki, ezért láttam jónak, hogy váradi tábláknak nevezzük őket. . .""' A quadrivium a középkori képzésben a hét szabad művészet, a septem artes liberales oktatását jelentette. melynek az arithmetika, a geometria és az asztronómia igen fontos részét képezte. Kepler előtt másfélszáz évvel ne csodálkozzunk, hogy a holdat is világító testnek nevezte. Az eklipszis fogyatkozást jelent, ekliptikáról, vagyis a nap- és a hold-pályáról ekkor még nem beszélhetünk. Az asztronómiai szerkezethez a következő sorokat ajánlotta: „Jóságos Főpap, fogadd el a fából készült geometrikus gnómont, melynek elkészítését már régen követelted.''

1

1 A négyszögletes és 1200-as beosztású instrumentum a magasságok mérésére, sőt a Nap látszó égi útjának, az ekliptikának vizsgálatára is alkalmas. Fraknói könyvéből tudjuk tehát, hogy Vitéz János már váradi évei alatt saját „csillagdával" rendelkezett.

1

2 Peuerbach tanárt pedig levélben tájékoztatta a saját tapasztalatairól, így nemcsak mecénáskodó, de tudományt művelő püspök volt egyszemélyben. Egyre gyűlő könyveiről a bécsi csillagász közvetve, Galeotto Marzio pedig közvetlen élmények alapján tudósítja az utókort.

1'

1 Az olasz humanista orvos a magyar főpapot a firenzei Vespasiano Bisticci könyvkereskedőhöz protezsálta, aki lévén maga is íróember, elkészítette legnevesebb vevőinek biográfiáját. Természetes legtöbb az olasz, a külföldiek közül viszont igen előkelő helyet foglalnak el a magyarok. Míg ugyanis egyetlen német nevét vette fel művébe, addig abban három magyar is található. Vitéz János. Janus Pannonius és György Kalocsai érsek,

1

4 ami nem csekély kortársi elismerése a magyarországi humanizmusnak. A reánk maradt bibliofil ritkaságokból az derül ki, hogy egykori tulajdonosuk, Vitéz János rendszeresen használta azokat, a kódexeket széljegyzetekkel látta el, sőt nem egyszer szöveghibákat is kijavított bennük.

1"' Tacitus római történetéből különösen a csillagokról, a csillagászatról és a Pannoniáról szóló részeket tisztelte meg széljegyzetelő figyelmével."' Ha tekintetbe vesszük, milyen történelmi körülmények és történelembe avatkozó ténykedések közepette végezte mindezeket, a teljesítmény nagyságán nem győzünk csodálkozni. Csakis úgy tudjuk elképzel47