Beke Margit [et al.]: Vitéz János emlékkönyv

Tartalom - Csapodiné Gárdonyi Klára: Vitéz János könyvtára

László kancellárja Prágában is többször megfordult, ez a város pedig eb­ben az időben a csillagászat tudományának fellegvára volt. Vitéz utazásaira is mindig vitt magával könyvet, a budai könyviár­ban pedig — melyet Mátyás az ő bíztatására és irányítása mellett alapí­tott — gyakran olvasta az ott meglévő könyveket és szükség esetén javí­totta azok szövegében talált hibákat. Eddig csak általában szóltunk Vitéz könyvtáráról, azonban nem is­mertettük tartalmát a rendelkezésünkre álló adatok alapján. Még nem em­lítették azt: sem, hogy mai ismereteink szerint 36 olyan világkódexról van tudomásunk, amelyek fennmaradtak és 28 olyanról, amelyekről bizonyo­san tudjuk, hogy meg kellett lenni könyvtárában. (Főleg a neki ajánlott, vagy általa gyakran idézett szerzők művei ezek.) Mindamellett nem igen lehet összesen 500 kötetnél többre besülni könyvei számát. Néhány egy­korú könyvtár ismert adatainak számával összehasonlítva, pl. Vespasiano említi, hogy Handó Györgynek, aki a pécsi környvtárt újraalapította, nem lehetett 300-nál több kötet könyve; az olasz humanisták közül a mantuai Gonzagáknak a század elején ugyancsak 300 kötetéről tudunk, Niccolo Niccoli firenzei humanistának 800 kötet könyvéről tudunk, Poggio Bracci­olininek halálakor végrendeletében 95 könyvet regisztráltak, Federigo da Montefeltrenek összesen 746 könyvéről tudunk, a görög származású Bes­sarion bíborosnak halálakor (1468) 746 könyve volt, ebből 482 görög és 264 latin. Mint már említettük, Vitézt a tudományok egész területe érdekelte. Klasszikus műveltségét a kézirataiban (beleértve leveleit és beszédeinek fennmaradt szövegét is) előfordult antik szerzők említése, ill. ismerete alapján Boronkai Iván állapította meg/' így tudjuk, hogy különösen Livi­us és Cicero műveit idézte vagy említette. Gyakran szerepel Seneca és Lucanus is. továbbá Marcus Manilius, Ovidius. Pseudo-Quintilianus és Suetonius. A görög szerzők közül — részben latin fordításban — Aeneas Gazaeus. Ptolemaeus, Demosthenes. Diodorosho. Sikeliotes és Xenophon. Mindezek nagyrészt meg is voltak könyvtárában, éppen úgy, mint a to­vábbiakban említett egyházatyák: Ambrosius, I. Leó pápa beszédei, Ter­tullianus, Augustinus és Hieronymus. A skolasztikusok közül Albertus Magnus, Johannes Scholasticus és Franciscus Mairo nevét említhetjük. A humanista, ill. kortárs írók művei közül bizonyosan ismerte Pier Paolo Vergerio, Poggio Braceiolini, Marsilio Ficino, Argyropulos, Enea Silvio (II. Pius pápa), Galeotto Marzio műveit és élete vége felé nagy fi­gyelemmel kísérte az ún. újplatonisták vitairatait Platón és Aristoteles megítélésében. Természetesen ismernie ill. olvasnia kellett Janus Panno­nius verseit és fordításait is. Különsöen jelentős Vitéz olvasottsága az asztronomia tudományában. Ezzel kapcsolatban Wilhelmus de Conchis, Ptolemaeus, Marcus Manilius, valamint Georg Peuerbach és Regiomontanus műveire utalhatunk. Talán nem tévedünk, ha fő érdeklődési körét az asztronómián kivül a teológia tudományában jelöljük meg. Mindezekhez csatlakozva a törté­nettudományt említhetjük, kiemelve Jordanes, Guido de Columna és 41

Next

/
Oldalképek
Tartalom