Beke Margit [et al.]: Vitéz János emlékkönyv
Tartalom - Csapodiné Gárdonyi Klára: Vitéz János könyvtára
Aeneas Sylvius nevét, valamint a Képes Krónikát, mely utóbbiban megtaláltuk sajátkezű bejegyzéseit. Görög nyelvtudását már futólag érintettük, de nem foglalkoztunk még Vitéznek egy fontos tevékenységével, amely éppen úgy a saját, mint Mátyás könyvtárával kapcsolatban jelentős és ez: az emendálás. Ez tulajdonképpen abban áll, hogy a kódexekben a másolók által ejtett hibákat ki kellett javítani. Vitéz ezt minden olyan kéziratban megtette, amelyik a kezébe került, tehát éppen úgy emendálta a saját könyveit, mint Budán a királyi könyvtárba bekerülő kéziratokat. Sok esetben nevével és dátummal is jelezte ezt és tulajdonképpen ebből adódott az a félreértés, hogy a Vitéz névjelzésével ellátott, emendált kódexeket akkor is Vitéz tulajdonának tartották, ha abban az ő javításai mellett a címlapon Mátyás címere volt. Ebből adódott az a feltételezés, hogy Mátyás „konfiskáltatta" Viléz János könyveit. Hosszú időn keresztül vita tárgyát képezte, hogy vajon Vitéz kódexeit Mátyás saját könyvtárába kebelezte-e be. Véleményemmel kutatásaim alapján arra a meggyőződésre jutottam, hogy nem hiszek a konfiskálás megtörténtében. Egyébként az egész teóriának egv odavetett megjegyzés az alapja, amelyet az előadásom elején említett Vespasiano munkáját a múlt század elején kiadó olasz Mai bíboros tett, amikor mint saját véleményét megjegyezte, hogy Mátyás könyvtára azért lett olyan híres, mivel a király megszerezte Vitéz könyveit. 5 Ábel Jenő, a múlt század kiváló, de sajnos fiatalon elhunyt korvina kutatója szerint, Mátyásnak nem volt szüksége arra, hogy megszerezze magának Vitéz könyveit, nem is szólva arról, hogy a konfiskálás tényét semmilyen egykorú forrás nem említi. A legfőbb bizonyíték a konfiskálás tényével szemben mégis az, hogy összesen 15 címeres kötet maradt fönn Vitéz könyvei közül és ezek közül csak kettőben van átfestve a címer Mátyáséra. Az egyébként is legszebb Vitéz kódexek pedig ma részben Münchenben, a Bayerische Staatsbibliothekban, részben Bécsben, az Osztrák Nemzeti Könyvtárban találhatók. Ennek kézenfekvő magyarázata pedig a következő: Vitéz halála után a király a német Beckensloer Jánost nevezte ki esztergomi érsekké. Ez azonban pár év múlva hűtlenül elpártolt a magyar királytól és Mátyás távollétét felhasználva, hamis ürüggyel III. Frigyeshez távozott, magával véve az esztergomi palota kincseit, köztük a legszebb kódexeket is. Ezek pedig nem lehettek volna ott, ha Mátyás Vitéz halála után Budára vitette volna őket. A Vitéz-címeres kódexek példányain, illetve ezek katalógusában ma is megtalálható a Beckensloer idejéből származó salzburgi jelzet. Vitéz Jánosnak viszonylag rövid ideig tartó esztergomi érseksége alatt egyik legnagyobb érdeme a pozsonyi egyetem megszervezése volt. Az ide meghívott tanárok között kimagasló helyet foglalt el a már említett Johannes Regiomontanus és a csillagászati tudományokkal való foglalkozás. Vitéz bíztatásának köszönhető, hogy Regiomontanus igyekezett megfigyeléseit újabb pontos mérésekkel és számításokkal kiegészíteni és így odáig jutott, hogy kételkedni kezdett a ptolemaiusi geocentrikus világképben. Kétségtelen azonban, hogy később Kopernikus sokat merített az ő eredményeiből és így jutott el annak felismeréséhez, hogy világunk ill. bolygónk kering a nap körül és nem fordítva. 42
