Beke Margit [et al.]: Vitéz János emlékkönyv

Tartalom - Csapodiné Gárdonyi Klára: Vitéz János könyvtára

hogy Vitéz és Janus Pannonius összeesküvést szőttek Mátyás ellen, amely azonban lelepleződött. Janus menekülés közben, Vitéz pedig Mátyás foglyaként, — utóbbi személy elkeseredése és hazájáért való aggodalma következtében — vesztette életét. (1472). Ami közelebbről Vitéz könyvtárának történetét illeti, tudnunk kell, hogy mivel kezdettől fogva egyházi pályára készült, már fiatal korában is kellett, hogy legyenek könyvei. Az is csak feltételezés, de biztosra vehetjük, hogy amikor élete folyamán egyik tartózkodási helyéről a másikra költözött, legértékesebb könyvei nagy részét magával vitte. És mindenütt találhatott korábbi könyveket, sőt egész könyvtárat is. így nagyváradi püspök korában már szépszámú értékes könyvanyag lehetett birtokában. Hiszen elődei között olyan személyek is voltak, mint az olasz Andrea Scolari, Conradus Cardini, lohannes de Curzola és Giovanni de Dominis. Ezek közül például tudjuk, hogy Andrea Scolari már könyvtárt is alapított a Dómban, melynek saját könyvtárosa is volt. Az egyes rendházakban magas színvonalú tanítás is folyt. Vitéz nagyváradi udvara úgy tekinthető, mint a magyarországi humanizmus első tűzhelye, ahol tudományos vitákat is folytattak egymással az itt jelenlévő tudós férfiak. Egy időben itt tartózkodott, — még a szerencsétlenül végződött várnai csata előtt, a klasszikus műveltségű Giuliano Cesarini bíboros. Nincs konkrét adatunk róla. de feltételezhetően itt időzött az első itáliai humanista kór egyik kiválósága, Pier Paolo Vergerio, akinek 1444-ben történt halála után könyvtárának egy része Vitéz könyvtárába kerülhetett. Szoros barátság fűzte Vitézt sok más külföldi, főleg lengyel humanistához, mint pl. Zbigniev Olesnickihez, Grzegorz de Sanoka-hoz, Lassocki Miklóshoz, Marcin Król Zurawiczyhez. Utóbbi a krakkói egyetem asztronómia professzora volt. Zbigniev Olesnicki bíborost pedig elkísérte Váradra korának legnagyobb lengyel történésze, Jan Dlugosz is. A sors ide vetette a ciprusi költőt. Filippo Podocatharót is, akinek öccse Lodovico, padovai professzor volt. Modrusi Miklós pápai követ Vitéznek ajánlott műve előszavában meleg szavakkal emlékezik vissza arra a felejthetetlen télre, melyet Váradon, tudós emberek társaságában, értékes könyvek között, együtt töltöttek. Megfordult Váradon Janus Pannonius is, aki nagybátyja jóvoltából 1447—1458-ig tanult Itáliában, de állandóan kapcsolatban állt vele és többször küldött neki könyveket is. Ivanics Pál csazmai kanonok Vitézzel együtt érkezett Váradra. 0 volt az, aki összegyűjtötte Vitéz leveleit (1445—1451-ig) és ezekhez olyan lapszéli jegyzeteket fűzött, amelyek bizonyítják mind az ő, mind Vitéz klasszikus műveltségét. Janus Pannonius 1459-ben, pécsi püspökké történt kineveztetése után egyik legismertebb szép versében búcsúzik Váradtól és a régi könyvtártól, ahol annyi híres írót ismert meg. Mivel Vitézt hivatali teendői és kötelességei gyakran elszólították Váradról, gyakran tartózkodott Budán és Bécsben is. Bécsben megismerkedett Georg Peuerbach-hal. az asztronómia tanárával, aki Magyarországra is ellátogatott, de hosszabb ittartózkodásra nem vállalkozott. Peuerbach korai halála után 1461) munkáját tanitványa, Johannes Regiomontanus folytatta, aki később a pozsonyi egyetem tanára lett. Vitéz asztronómiai ismereteit és érdeklődését az is gazdagította, hogy annakidején, mint V. 40