Beke Margit [et al.]: Vitéz János emlékkönyv

Tartalom - Csapodiné Gárdonyi Klára: Vitéz János könyvtára

CSAPODINÉ GÁRDONYI KLÁRA vitíz jános könyvtára* Vespasiano da Bisticci. firenzei könyvkereskedő, a XV. század végén emlékiratokban örökítette meg azokat a híres és nevezetes embereket, akik nála könyveket vásároltak.

1 A magyarok közül hármat említ meg: Vitéz Jánost, Janus Pannoniust és Handó Györgyöt. Vitéz Jánosról nagy elismeréssel szól, főképpen a tudományok minden területén való jártasságát emeli ki. Mint esztergomi érseknek első dolga volt, hogy a vár falai között díszes könyvtárt építtetett, mivel azt akarta, hogy itt a tudomány minden területe képviselve legyen. Meghozatott hazájába minden könyvet Itáliából és Itálián kívülről és azokat, amelyeket megbízottai nem találtak meg, leíratta Firenzében, nem törődve a nagy költségekkel, csak szépek és hibátlanok legyenek. Kevés volt azoknak a könvveknek a száma, amelyek könyvtárában nem lettek volna meg. Vespasiano véleményével szorosan összevág az olasz humanistának, Antonio Bonfininek jellemzése, aki ugyan jóval Vitéz halála után jött Magyarországra, de aki kiemeli történeti munkájában, hogy Vitéz két nyelvű — latin és görög művekből álló — könyvtárt létesített palotájában. Ez annál nagyobb dicséret, mivel görögül tudó humanista még Itáliában is kevés akadt ebben az időben.

2 Vitézzel kapcsolatban az egyik, még ma sem teljesen tisztázott kérdés az, hogy hol, milyen iskolákban tett szert olyan nagyfokú tudásra, amit kortársai és az utókor is egyaránt a legmagasabb elismerés hangján emlegetnek. Hiteles adat nem bizonyítja, vagy legalább is nem maradt fönn arról, hogy itáliai egyetemen tanulmányokat folytatott volna, csupán annyi bizonyos, hogy 1434-ben beiratkozott a bécsi egyetemre;'

1 de itt csak rövid ideig tartózkodhatott, mivel a század harmincas éveiben már Zsigmond király és császár kancelláriájában működött. A rövid életű Albert király idejében már protonotárius, 1440-ben pedig tagja annak a küldöttségnek, amelyet I. Ulászlóért Krakkóba küldtek és mint királyi jegyző, a koronázási okmányt is ő állította ki. A várnai sorsdöntő csatában (1444) elesett Giovanni de Dominis helyett. Hunyadi János ajánlására, a pápa Vitéz Jánost nevezte ki nagyváradi püspökké. Vitéznek fontos szerepe volt a trónutódlás kérdésének rendezésében is. V. László, aki 1453-ban lépett a trónra, Vitéz Jánost nevezte ki kancellárjává. Ebben az évben esett el Bizánc és ettől kezdve a török hódítás egész Európát fenyegette. A király — V. László — nem egészen tisztázható körülmények között történt halála után Vitéznek nagy része volt abban, hogy Hunyadi Mátyást 1458-ban „a Duna jegén'' — királlyá választották, valamint abban is, hogy jó néhány év múlva, nem csekély váltságdíj fejében sikerült visszaszerezni a német császártól Szent István koronáját, mellyel Mátyást megkoronázták. 1465-ben, Széchy Dénes halála után, Mátyás javaslatára, a pápa Vitéz Jánost nevezte ki esztergomi érsekké. Az évek múltával azonban — több okból is — nézeteltérés merült föl a király és kancellárja közölt. Ennek súlyos következménye lett, 39