Beke Margit [et al.]: Vitéz János emlékkönyv
Tartalom - Szakály Ferenc: Vitéz János, a politikus és államférfi
meg a magyar politika mindenkori irányítóit, hogy jobb, ha félárnyékban maradt. (A szakirodalomban axiómaként szerepel az a feltevés, miszerint Vitéz a feltörekvő köznemesi erőket képviselte a kormányzaton belül; magunk ennek nyomát sem találtuk. Az ellentmondás persze nem feloldhatatlan, hiszen a történelem már számtalan példával igazolta azt az ismert közhelyet, miszerint nagyformátumú gondolkodók — éppen a kritikai és önkritikái érzékből fakadó elbizonytalanodások miatt — ritkán válnak be gyakorlati politikusként. Ha fenti pályarekonstrukciónk legalább részben helytálló, úgy Vitéz kormányzati-politikusi működését is ennek az alapigazságnak bizonyságai közé sorolhatjuk. JEGYZETEK "Vitéz leveleskönyvét először Johann Georg Schwandtner adta ki: Scriptores rerum Hungaricarum veteres ac genuini. II. Vindobonas 1746. 7—106. 1.; Magyar fordítása: Magyar humanisták levelei (XV—XVI. század). Közreadja V. Kovács Sándor. Budapest, 1971. (Nemzeti Könyvtár. Művelődéstörténet) 53—200. 1.; A leveleskönj'v folytatásáról: Ráth Károly— Römer Flóris: V. László magyar, cseh stb. királynak ... levelei. Győri Történelmi és Régészeti Füzetek III. Győr, 1861. 305—321. és III/1. Győr, 1862. 38—55. 1.; Vitéz egyéb munkáinak régebbi kiadásai: Gulielmus Fraknói: Joannis Vitéz de Zredna episcopi Varadiensis orationes in causa expeditionis contra Turcas habitae, item Aeneae Sylvii epistolae ad eundem exaratae, 1453—1457. Budapest, 1878. és Vitéz János politikai beszédei. Budapest, 1878.; Fennmaradt munkáinak ú.jabb kritikai kiadásai (némi hiányokkal): Iohannes Vitéz de Zredna opera quae supersunt. Edidit Iván Boronkai. Budapest, 1980. (Bibiiotheca scriptorum medii recentisque aevorum. Series nova Redigit Antonius Rimát Tomus III. — vő. a benne idézett irodalommal). Életéről és működéséről: Fraknói Vilmos: Vitéz János esztergomi érsek élete. Budapest, 1879. (Házi könyvtár XXX.) és Uö.: Zrednai Vitéz János prímás származása. Katholikus Szemle 2/1888. 569—575. 1.; Mivel művelődéstörténeti jelentőségével más tanulmányok foglalkoznak, amelyekben megtalálható a vonatkozó irodalom, itt csak Csapodiné Gárdonyi Klára munkáját említjük: Die Bibliothek des Johannes Vitéz. Budapest. 1984. (Studia Humanitatis 6.); Vö. még Janus Pannonius (tanulmányok). Szerkesztette Kardos Tibor és V. Kovács Sándor. Budapest, 1975. (Memoria saeculorum Hungáriáé 2. — több, kisebb Vitéz-tanulmánnyal). A fentiek kiegészítésénél különösen nagy hasznát vettük két alapvető munkának: Mályusz Elemér: A magyar rendi állam Hunyadi korában. Századok 91(1957) 46—123. és 529—602. 1. és különlenyomatban is: Budapest, 1958. (a zárójelben adott számok erre utalnak); Bónis György: A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Budapest, 1971.: vö. még Szilágyi Loránd: A magyar királyi kancellária szerepe az államkormányzatban (1458—1526). Turul 44(1930) 45—83. 1„ különlenyomatként is: Budapest, 1930.; Elekes Lajos: Hunyadi. Budapest, 1952., Teke Zsuzsa: Hunyadi János és kora. Budapest, 1980. (Magyar História) és Kisfaludy Katalin. Matthias rex. Budapest, 1983. (Magyar História). A fenti munkákra csak az esetben hivatkozunk számos jegyzetben, ha azokból tételesen idézünk vagy valamely megállapításukkal külön is foglalkoznunk kell. A jegyzetekben egyébként is mellőztük a háttér-szakirodalmat, s csak azokat a munkákat idéztük, amelyekből konkrét információkat kölcsönöztünk, illetve azokat, amelyek egy-egy érintett jelenség megértéséhez múlhatatlanul szükségesek. 35
