Beke Margit [et al.]: Vitéz János emlékkönyv

Tartalom - Kosáry Domokos: Elnöki zárszó

kosáry domokos ELNÖKI ZÁSZLÓ A program végére érve, nem a problémák lezárásaként, hiszen arra nem vállalkozhatunk, hanem röviden mérlegelve az elhangzottakat, anynyit bizonyára megállapíthatunk, hogy konferenciánk sikeresen végezte el feladatát. Azon túl menően, hogy több vonatkozásban hozzájárult eddigi ismereteink gazdagításához, pontosításához, az is érdemei közé tartozott, hogy jelezte: hol vannak még fehér foltok, merre kell a kutatásnak tovább haladnia. A kép világosabbá vált előttünk, s mivel jól válaszolni igazában véve csak jó kérdésekre lehet, az is a pozitívumok közé tartozik, hogy helyenként pontosabbá, kézzelfoghatóbbá váltak kérdéseink. A találkozó résztvevői mind egyetértettek abban, hogy Vitéz személyisége és életműve történetileg igen jelentős és így emlékét mindenképpen érdemes megörökítenünk és ébren tartanunk. A kezdeményezést, amelyért a köszönet Esztergomot illeti, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottsága kezdettől fogva támogatta, tudva, hogy ilyen törekvések segítségével tudjuk a múlt értékeinek bemutatását, élő hagyománnyá tételét előmozditani, történelmünk képét teljesebbé tenni. Ami a politika nagy témakörét illeti, az ezzel foglalkozó előadás annyiban is figyelmet ébresztőnek, úttörő jellegűnek volt mondható, hogy világosan jelezte: forrásadataink hol, mennyiben hiányosak és hogy feldolgozásuk is több vonatkozásban még kívánni valót hagy maga után. Kétségtelen, hogy a minél szélesebb forrásbázis és annak részletes kritikai feldolgozása segíthet majd a nem egyszer ellentmondásos jelenségeket helyesen értelmeznünk. Néhány főbb mozzanat ugyanis — így Zsigmond uralmának fontossága — már nagyjából világossá vált előttünk, de még mindig sok a nehezen értelmezhető, ellentmondó, következetlennek tűnő jelenség, — az egyéni életpályákon is. Bizonyos mértékig persze ezt nem tarthatjuk nagyon meglepőnek. A dolgok ugyanis rendszerint nem olyan egyértelmű, egyenes vonalban mennek végbe, mint ahogy azt késői szemlélőként utólag elvárnák tőlük. Amihez még külön hozzátehetjük. hogy ha az egykorú Európában, a feudalizmus és a reneszánsz egyéniségek korában, szemügyre vesszük a vezető rétegek és személyiségek politikai gyakorlatát, akkor másutt sem kevesebb, hanem inkább több ellentmondó jelenséggel, átfordulással, változó magatartással találkozunk. S bár az ilyen általánosítás egy kissé mindig kockázatos, annyit talán mégis mondhatunk, hogy a régi magyar történelem alapjában véve ..szelídebb", mint mondjuk Franciaország vagy Anglia története. Shakespeare nálunk aligha érhetett volna meg oly sikert királydrámáival, mert nem igen talált volna hozzájuk elég történeti anyagot. XI. Lajos francia király fiatalon, fogsága idején, vasketrecbe volt bezárva. Mátyásnak Prágában enyhébb sors jutott. Anglia korai történetét a belháborúk. kegyetlen bosszúállások, kivégzések sora kisérte végig. Mátyás, az oroszlán haragú Mátyás, az ellene forduló pártütőket gyorsan leleplezte, de nem látványos halállal, hanem viszonylag kíméletes fogsággal büntette meg. A feu161