Beke Margit [et al.]: Vitéz János emlékkönyv
Tartalom - Vukov Konstantin: Az esztergomi Vármúzeum Vitéz János korabeli rekonstrukciós programja
A modenai számadáskönyvek új elemző fordítása az épületkutatás eredményeivel egybevetve elkezdődött. A rajzolt ábrázolások közül kettő ábrázolja épen, tetővel a palotát. 2 1 Johann Ruda 1594-ből való képe elnagyoló jellegű, de hangsúlyozott tan jelentkeznek a tetőablakok, a loggia azonban elsikkad. Legértékesebb a „Stat und Schloss Gran" című metszet 1595-ből. Ezen a támpillérek és felettük végigfutó függőfolyosó jól kivehető, a tetőzeten 3 nagy tetőablak van, az északi oromfalból kémény emelkedik. Az 1595. évi ostrom — melynek eredményeképp a magyarok 10 évig kézben tartották a várat — tette tönkre a vékonyfalú függőfolyosót, elemei a dunai lejtőre zuhantak. A részleges pusztulás utáni ábrázolások megegyeznek abban, hogy a tetőzet eltűnt, csupán meredező kémények maradtak, s ami a legfontosabb, hogy a nagyteremből a függőfolyosóra vezető nyílásokat is megmutatják Ez utóbbiak száma mindenütt 3. (Custos, Houfnagel). Az 1595. évi rombolás utáni állapot legtöbb adatát tartalmazza Wolfgang Meyerpeck metszete: Felirattal is jelzi a nagytermet — „Ein schöner Sal". A támpillérekhez rajzolt íves áthidalások nem valósághűek, de hű a hátsó (udvari) fal ablakfülkéinek érzékeltetése, hű a bal oldalon a nagy kémény, a Kis Román palota oromzata, a jobb oldalon a nemrégiben azonosított konyha kürtője és a Fehér torony („Weiss Thurm") emeletei is hitelesek. A szétlőtt palota tömegének, főként magasságának megállapítása céljából próbát vettünk 5 metszetről (32. kép). A támpilléres falnak a loggia padlószintjéig való magasságát arányítottuk a felépítmény magasságát a kémény csúcsáig (ez biztos viszonypont). a) Ruda, 1594 — arányszám 0.7 b) Stat und Schloss Gran, 1595 — 1,08 c) Custos, 1595 — 1,06 d) Houfnagel, 1595 — 0.9 e) Meyerpeck. 1595 — 0.85 Az arányszámok számtani átlaga 0,92. Ezzel az összehasonlítással tájékoztató magassági adatot nyerünk az elméleti rekontstrukcióhoz. A támpilléres fal magassága ma is mérhető, illetve kiszerkeszthető: 16.2 m, így az egykori kéménycsúcs magasságára kb. 17 m-t állapíthatunk meg a nagyterem illetve loggia padlójától véve. 3 2 2. A maradványok értékelése A kutatási eredmények szerint a Kaszárnya épület rejti magába a Bonfini által is megörökített híres Vitéz János-féle ebédlőterem és a Szibilla-kápolna maradványait. A Kaszárnya udvari fala úgyszólván teljes magasságig középkori. A falban a kutatás XV. századi ablakfülkét s a hozzátartozó padlózat tégláit azonosította. Szerencsére az ún. őrszoba felett még egy in situ gótikus ablakszemöldökkő is megmaradt. (33. kép). A sarkokon átmetsző körtetagos profilozású egyenes záródású ablak szerkeszthető ki. Az ablakfülkék közt van keskenyebb (1,99) és szélesebb (2,6—3 m). A szélesebbekben valószínűleg két szárkővel osztott ablak volt. Megmaradt a nagyterem déli ablakfülke bélésének egyik fele. (Valaha ebből az ablakból pompás panoráma nyílt a Duna fordulatára, a táti szigetek fölé emelkedő Gete hegyre.) Az udvari homlokzaton az őrszoba bejáratától két oldalt a magán107
