Békássy Jenő: Komárom és Esztergom vármegyék ujjáépitése Trianon után

Művészetek a vármegyében Írta: Einczinger Ferenc

fekvése és artisztikus adottságai mspirálása mellett, a közvetlen természet szemlélet alapján itt adja át növendékeinek gazdag szín és formavilágán nyugvó tudását. Tatán tölti a nyarat Vaszary János festőművész, a képzőmű­vészeti főiskola tanára, villáját a székely térművész, Toroczkói­Wiegand Ede tervezte. Művészeti fejlődése szintén példa nélkül való, tompa, dekoratív erejű képteknikájából a közvetlen hatású naturalizmusba, majd a problémafestésre veti magát, hogy megint a vonal, majd a harsogó szín ezer változatú és szólamú mestermű­vén át, a legelsők közé emelkedjék. Ö alapította a KUT művésztár­saságot. Kernstock Károly festőművész, a másik vezéralakja mai mű­vészeti életünknek, viszont Nyergesújfalun tölti nyári idejét. Eleinte impresszionista, azután erősen stilizáló színt, formát, vo­nalat hangsúlyozó volt kézírása, hogy a tudást leszűrve, az új rea­lizmusnak hódolva, íveljen magasabbra művészi pályafutása. Csernoch János hercegprímás 1925. évi jubileuma, szinte új röneszánszot teremtett; ez alkalomból Damkó József szobrászmű­vész a hercegprímás fehér márvány mellszobrát, Berán Lajos és Reményi József szobrászművészek pedig emlék-plakettejét készí­tették el. Ugyanez ünnepséggel kapcsolatban Wesely Norbert, Koszkol Jenő, Bayer Ágost és Marik Brigitta festőművészek fej­tettek ki művészi tevékenységet. Nyilvános kiállításon többízben volt alkalma közönségünknek művészeti ismereteit fejleszteni, így 1924. évben Szilasi József képző és iparművész, majd Fuchs Hajni festő és Holló Kornél szobrász mutatták be fejlett művészeti tudásukat, míg évzáróul Tipary Dezső festőművész nagy kollektív kiállításban számolt be két év esztergomi terméséből, posztimpresszionista képeivel és rajzaival. Ez utóbbi kiállítás keretében mutatkozott be Hellebrand Béla rajztanár, ötvösművészeti alkotásaival és Einczinger Ferenc festőművész, grafikai természet tanulmányaival. 1925. évben a Falu Szövetség helyi kiállításán, külön művészeti csoportban a város és megye úgyszólván valamennyi művésze részt vett. Helyi szenzáció erejével hatott 1926-ban a Balassa Bálint irodalmi és művészeti társaság művészeti osztályának első bemutatkozó ki­állítása. E magas nívójú kiállítás egyben demonstrálása volt a modern képzőművészeti irányok térfoglalásának, hol a művésze­tek iránt érdeklődő helyi közönség első ízben tehetett összehason­lítást, a konzervatív és haladó irányzatok között. * * * A város és megye festői fekvése mind sűrűben vonza ide a festőművészeket, így gyakran látogat szülővárosába Groh István, az iparművészeti iskola volt igazgatója, Tipary Dezső közel (1923 —1925) három évet töltött szorgos művészi munkában Esztergom­ban, a szélsőséges piktúra vezére, Scheiber Hugó (1926—27) több­ízben töltött hosszabb időt itt, Koszkol Jenő éveken át ellátogat nyaranta, úgyszintén Királyfalvi-Kraft Károly és Kontuly Béla festők is, kik utóbbiak a freskóművészetben alkottak művészi ér­71

Next

/
Oldalképek
Tartalom