Békássy Jenő: Komárom és Esztergom vármegyék ujjáépitése Trianon után
Művészetek a vármegyében Írta: Einczinger Ferenc
tékeket. Legutóbb pedig (1929) Szenes Fülöp festőművész használta fel itteni nyaralását szebbnél-szebb művek alkotására. Lányi Dezső szobrászművész 1928-ban emelte az esztergomi Hősi emléket, vitéz Holló Kornél szobrász, mint keramikus és utóbb mint freskófestő fejtett ki művészi tevékenységet. Élénk művészi életet élnek Tatatóvárosban Hesky János rajztanár Nyergesújfalun, Nyergesi-Maul János és Maksay Nelli festők. Esztergomból származtak el a közelmúltban dr. Pázmándy István grafikus 1, Klomann Nándor, Burián Irén és Madarász Imre festők. A vendégnek adott elsőbbség figyelembevétele után áttérünk a művészeti világ helyi képviselőinek felsorolására és a sort vitéz Bajor-Bayer Ágost festőművésszel kezdjük, ki mint portrait-festő jelentős nevet vívott ki magának. Legnemesebb hivatást azonban grafikus munkáival érte el, mert a közönség széles rétegében, környékünkön ő honosította meg rézkarcaival, a művészet népszerűsítését. Einczinger Ferenc festőművész, impresszionista irányzatát elhagyva, az utóbbi években, egyéni zamatú szintetikus és expresszionista paszteljeivel tiint ki és a KUT művészeti egyesület 1929 évi nagy reperezentációs kiállításán szerepelt és művei alapján, e társaság rendes művésztagjává választotta. Hellebrand Béla ötvösművész, az Iparművészeti Társaság 1929 évi nagy kiállításán kovácsolt nemes fém műalkotásaival szerepelt. Alkotásai a régi magyar ötvösművészet egy-egy gyöngyei voltak. Kontulyné Fuchs Hajni, a batikfestészet terén tört egyéni új utat magának, összekapcsolván abban a dekoratív elemet, a figurális és tájképével. A helyi festők felsorolását folytatva kiemeljük Magasi-Német Gábor nevét, mint templomfestőét, Vitái István, Pircliala Imre, Hideg Béla és Keplinger Gézáné festőkét, kik mindannyian nagy lelkesedéssel hódolnak a művészetek oltárán. Befejezőül a művészeti irodalom művelői táborából, mint Esztergom gyakori vendégeit, Lyka Károlyt, a Képzőművészeti főiskola rektorát és Kárpáti Aurélt, a műkritikust említjük fel, kiknek a művészet elméleti ismereteinek népszerűsítése terén országosan elismert nevük van. 72
