Békássy Jenő: Komárom és Esztergom vármegyék ujjáépitése Trianon után

A bánhidai villamos keletkezése. Írta: Hermann Miksa ny. miniszter

törvényhatósági bizottság tagja, községi képviselő, a polgári is­kola iskolaszékének tagja, a Hangya szöv. felügyelőbizottságának elnöke, az O. K. H. felügyelője. néhai tunvaldi SZÉNÉRT ALADÁR gyógyszerész Miskolcon született 1868-ban. Középis­koláit Rozsnyón, egytemi tanulmányait Budapesten végezte. Gyógyszerészi pá­lyáját Lovászpatonán kezdte meg, on­nan Sopronlövőre került. Másfél évi működés után Rahóra, majd Bánhidára, később Budapestre került, ahol hat évet töltött. 1912-ben Felsőgallán gyógyszer­tárat vásárolt. A forradalom és a kom­mün alatt ismert erős magyar érzelmei miatt elfogták, bebörtönözték, gyógyszertárat lepeeseieueK, s csak hosszas utánjárással sikerült nejének és fiának kiszabadíta­nia. 1926 július 4-én bekövetkezett halála nagy vesztesége volt a község társadalmának, mely egyik irányítóját vesztette el benne. Számos szakcikke jelent meg gyógyszerészeti lapokban, melyek a szakkörök figyelmét irányították feléje. KATONA ZSIGMOND igazgató-tanító Nagykőrösön 1884-ben született és szü­lővárosában végezte középiskoláit és a tanítóképzőt is. Tanítói pályáját Tök községben kezdte, majd egy év után Gyermelyre került, ahol azóta megszakí­tás nélkül neveli az ifjúságot. A Hangya ügyvezető igazgatója, a ref. presbité­rium jegyzője, a Hitelszövetkezet igaz­gatója. Dr. HARTMANN EDE körorvos Székesfehérvárott 1887-ben született, középiskoláit Esztergomban, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Or­vosi pályáját 1912-ben mint aktív ka­tona-orvos Komáromban kezdte meg. A világháborút a 76-ik gyalogezreddel küzdötte végig és ezredorvosi rangban lépett ki a katonai szolgálatból. 1919­ben Nagymegyeren folytatott orvosi gyakorlatot, majd amikor onnan a cse­•276

Next

/
Oldalképek
Tartalom