Békássy Jenő: Komárom és Esztergom vármegyék ujjáépitése Trianon után

A bánhidai villamos keletkezése. Írta: Hermann Miksa ny. miniszter

liek kiüldözték, 1928-ban Gyermely község körorvosa lett. Tagja az országos Orvosszövetségnek és orvosa a Levente Egyesületnek. BARÁTH JÓZSEF ref. lelkész 1890-ben Vérteskéthelyen született. Középiskoláit Pápán, teológiai tanulmányait Pápán és Utrechtben, Hollandiában végezte. 1914-ben Budapesten kezdte meg papi pályáját, 1917-ben Tatára kéj-ült, majd 1921. év óta Gyermely község ref. lelkésze. Értékes irodalmi működést fejt ki. Többek között megírta a holland ref. egyházak szociális munkáját, a pápai és gyermelyi ref. egyház történetét stb. Alapította a Tatai Híradó c. újságot és a Turul nyomdai és irodalmi részvénytársaságot. Protestáns egyházi írók között jelentékeny neve van. altorjai MIKE KÁLMÁN községi főjegyző Altorján 1886-ban született. Középiskoláit Kézdivásárhelyen, a közigazgatási tanfolyamot pedig Kolozsvárott végezte. Pályafutását Bodolán kezdte 1908-ban és ugyanott 1910-ben főjegyzővé választották, ahol 1918-ig működött, 1919-ig Igmándon volt vezető jegyző és 1920-ban Gyermely község választotta meg főjegyzővé. A Levente egyesület és a Népművelődési bizottság •elnöke, a Hangya igazgatósági tagja, a Hitelszövetkezet ügyvezetőkönyvelője SZÉKELY BÉLA községi főjegyző 1872-ben Tatán született, középiskoláit részben szülővárosában, részben a pozsonyi kereskedelmi akadémián végezte. Jegyzői vizsgát Komáromban tett. Közigazgatási pályájának első állomása Zámoly fehérmegyei község volt, majd 1895-ben Tatán adóügyi jegyző lett. 1914-ben Gyermelyen főjegyzőnek választották meg és 1918-ban Héreg község vezető főjegyzője lett. Elnöke a Levente egyesületnek, a népművelődési bizottságnak, az önkéntes iiizoltótestiiletnek és a Hangya szövetkezet felügyelőbizottságának. •277