Békássy Jenő: Komárom és Esztergom vármegyék ujjáépitése Trianon után

szenkviczi Palkovics László

rendelt el ellene, mint reakcionarius ellen, és a hadügyminisztériumból három tagból álló katonatiszti bizottságot küldtek ki. A hosszúra nyúlt vizsgálat azonban befejezetlen maradt, mert közben elérkezett március 21, a kommün kitörésének napja. A kommün első napjain hivatali működése alól fölmentették s felügyelet mellett a városházára osztották be alantas szolgálattételre. Innen megszabadulván, fizetését beszüntették. A kisebb-nagyobb szekatúrák és meg-megújuló fenyegetések elől a Dunán át Szobon keresztül cseh megszállt területre ment és a régi párkánji járásban lévő Béla községben néhai br. Ullmann Adolf ottani nagybirtokosnál húzódott meg addig is, míg útlevél ügye az osztrák hatóságoknál kedvező elintézést nyert. Wienbe szándékozott ugyanis menni, hol ajánlólevelei folytán az ellenforradalmi akcióval akarta a kapcsolatot felvenni. A beutazási engedély azonban soká késett. Ez volt azonban a szerencséje, mert a kommün alkonya még Béla községben érte, s így amint ennek hírét vette, a csehek akadékoskodása dacára ismét átkelt a Dunán s az akkor Esztergomban éppen kitörő ellenforradalmi akció élén Kornhaber Samu ezredessel együtt átvette a hatalmat, még egy nappal előbb, mint az Budapesten történt. Aztán hosszú hónapok nehéz munkájával sikerült a rendet helyreállítani s a közigazgatást a rendes kerékvágásba hozni. Az oláh megszállás alatt egy éjszakára az oláhok foglya volt. 1923-ban Komárommegye Esztergommegyével egyesíttetvén s ez idő óta, mint az egyesített vármegyék alispánja vezeti a "közigazgatást. 20