Békássy Jenő: Komárom és Esztergom vármegyék ujjáépitése Trianon után

Esztergom vármegye és Esztergom szab. kir. megyei város tizéves történetének vázlata. Írta: dr. Sántha József

Esztergom vármegye és Esztergom szah. kir. megyei város tízéves történetének vázlata Irta: Dr, SÁNTHA JÓZSEF Esztergom szab. kir. megyei város tanácsnoka Esztergom város ősi várfokán, a Szt. István-kápolna alatt, a város felé eső részen, a hatalmas sziklák közt csodálatos arcot lát az ember. Nem a művész ihlete lehellte belé a mesterséges alkotás kimért korú létét; sohase látott vésőt és kalapácsot, csak zivatart, háborút, az elemek csatáját, emberi öldöklést, — mégis oly érdekes ez az arc. Sziklák a vonásai... Talán a honfoglaló ősmagyarok egyikének gigászi lelke dermedt a faragatlan kövek titokzatos redői közé. És most, már több mint ezer éve, nézi a várost. Látta az első koronázást s a keresztviz-mosta első magyarok hitben még erőtlen, de alkotásokra kész és alkotásokra erős lelkét. Látta a tatárok seregét a rémülettől jéggé meredt királyi Duna innenső partjára lépni s űzni, gyilkolni a magyart. Majd ragyogott a napfényben, míg az Anjouk és Hollós Mátyás dicsőségével töltekezett Esztergom ékes vára. Büszkén mondott búcsút a messzi útra térő Bakócz Tamásnak, ki az első magyar főpap székéből a kereszténység első főpapja A prímási palota 21