Bárdos István: Esztergom története 1920-1956

Az „Esztergom és Vidéke" Horthy Miklós október 15-én megtartott, s a Szovjetuniótól fegyverszünetet kérő beszédének napján jelent meg utoljára. Az utolsó számban már arról olvashatott az esztergomi polgár, hogy a prímás hozzájárult a szeminárium és a tanítóképző hadikórházzá alakításához. A nyilas hatalomátvételt követően Schuszter Antal, a nyilas „városvezető testvér" élethalál ura lett Esztergomban. Lezárult tehát a város életében az a korszak, amely a revízió szellemében indult, s hosszú időn át a keresztény pártok feltétlen uralmában öltött testet. A KGSZP mellett mindig működtek más pártok is a városban. Képviselőt azonban csak a radikalizálódott jobboldal tudott Mátéffy Viktor, majd az öregedő, beteg Turi Bélával és a becsületes harmadik utas Ernszt Sándorral szemben a parlamentbejuttatni Kunder Antal személyében. A szélsőjobboldal képviselőinek térnyerésével, párhuzamosan visszavonult a keresztény párt. A nyilas Schuszter Antal parancsnoksága ideje alatt hurcolták el a városból a leventéket, kerültek kiárusításra a deportáltak üzletei. O volt az, aki hajszát indított a baloldali személyek, katona- és leventeszökevények, rejtőzködő zsidók ellen. Elrettentő például több szökött magyar katonát végeztek ki a laktanyában. Egyik szerencsétlen áldozatukat a Központi Kávéház (a mai Belvárosi Kávéház) melletti lámpaoszlopra húzták fel. Fölötte a felirat: „így jár egy aljas hazaáruló, gyáva katonaszökevény!" Az első bombatámadások 1943 júliusában érték Esztergomot. Ezek során 40 ezer pengő kár keletkezett. 58 épület elpusztult. 47 kőépület, nyolc ipari üzem valamint utak és hidak sérültek meg. 1944. december 8-án újabb bombatámadás érte Esztergomot. A Vízivárosban jelentős épületkárok keletkeztek. Az apácazárda épülettömbjét több találat érte, súlyosan megsérült a vízivárosi barokk műemléktemplom is, teljesen elpusztult belső berendezése. A lakosság körében a csodavárás, a józan értelmet sutba vető vakremény táplálta azt. a hamis illúziót, hogy Esztergomot - Serédi Jusztinián érsek városát, a katolikus egyház magyarországi központját - a hadviselő felek nyílt városnak fogják tekinteni, és így a sors megkíméli majd a falai közé szorultakat a háborús borzalmak-