Bárdos István: Esztergom története 1920-1956

A novemberi napoktól a Lőrinc utca a háború egyik legforgalmasabb hadiútja lett. Ezen vonultak el Párkány irányába a németek az elrabolt magyar készletekkel. December 13-án Rehák Gyula, Esztergom vármegye nyilas főispánja, mint hadműveleti kormánybiztos elrendelte az anyagkészletek központosítását, az állatállomány biztonságba helyezését. 1944. december 14-én Esztergom város és a vármegye területén rögtönítélő bíráskodást, statáriumot vezettek be. Decembertől hallhatóvá vált a távoli ágyúdörgés, a csatazaj. Esztergom és környéke a második világháború utolsó szakaszában 1944. decembere és 1945. márciusa között jelentős hadműveleti területté vált. Nemcsak Budapest, hanem Esztergom környéke szempontjából is tragikus következményekkel járt, az, hogy Szálasi Ferenc 1944. december 5-én Hitlernél jártakor hozzájárult ahhoz, hogy Budapestet házról-házra, utcai harcokban, az utolsó emberig védjék. Ennek érdekében 180 000 fős német és nyilas magyar katonai erőt összpontosítottak Budapest térségében. A szovjet hadsereg főparancsnoksága a németek elszánt védekező hadmozdulatait figyelembe véve szabta meg 1944. december 12-i parancsában a szovjet haderő magyarországi feladatait, melyben Esztergom környéke jelentős stratégiai szerep hárult. A 2. Ukrán Front parancsnoka, Malinovszkij marsall azt a feladatot kapta, hogy Ipolyság /Sahi/ körzetéből mérjen csapást és jusson ki az Esztergom - Neszmély szakaszon a Duna északi bal partjára, akadályozza meg a német erők északnyugati irányú visszavonulását Budapest térségéből. Egyidejűleg erőinek egy részével indítson támadást a főváros elfoglalására. Tolbuhin marsallnak, a 3. Ukrán front parancsnokának a Dunántúlon, a Velencei tó körzetéből Bicske irányába kellett csapást mérnie az ellenségre, majd az Esztergom Neszmély szakaszon kellett a Duna jobb partját elérnie és elvágnia a fasiszták nyugati irányú viszszavonulási útját Budapest térségéből. Bicske körzetéből - nyugatról - a főváros felé támadva a 2. Ukrán front csapataival együttműködve kellett elfoglalnia Budapestet. A 2. és 3. Ukrán front összehangolt támadása 1944. december 20-án kezdődött cl és azonnal jelentős sikert hozott. A német hadvezetőség tisztában volt a Duna bal partján kialakulóban lévő frontszakasz stratégiai jelentőségével, ezért alaposan megerősítette azt. Párkány /Stúrovó/ körzetébe - csoportosították többek között a magyar Szent László hadosztályt is. A szovjet csapatok 1944. decem12