Bárdos István: Esztergom története 1920-1956

\ bw Trianontól (1920. június 4.) az első becsi döntésig (1938. november 2.) Esztergom vármegye az első világháborút megelőzően a maga 1077 km 2 területével, két járásával Esztergomi, Párkányi - az ország egyik legkisebb vármegyéje volt. A vesztes háborút követően 532 9 . . km" -re, egyetlen járásra, az esztergomira zsugorodott. A szeminárium, mely szinte valamennyi bir­tokát, az érsekség, pedig birtokainak jövedelmezőség szerint háromnegyed részét veszítette el. Ha mindezekhez hozzávesszük, hogy a városnak csak a határon túlra került párkányi állomáson ke­resztül volt kapcsolata Budapesttel, Pozsonnyal és a távoli Béccsel, még tisztábban áll előttünk Esz­tergom katasztrofális elszigeteltsége. A gazdasági veszteségek és a közlekedési nehézségek ellenére az országgyűlés 1923. szeptember 6-án született döntése nyomán létrejött az új vármegye. A her­cegprímás székvárosa Komárom-Esztergom k(özigazgatásilag) e(gyelőre) e(gyesített) Vármegye székhelye maradt. Trianonnal Esztergom gazdaságföldrajzi helyzete is megváltozott. Az addig szinte az ország köze­pén fekvő városból egyszerre határváros lett. Nagyszámú kisiparosa és kereskedője elvesztette vá­sárlóinak. megrendelőinek nagyobbik hányadát. A kevés munkaalkalom, és a növekvő infláció jel­lemezte ezeket az éveket. A város iparát vizsgálva, az 1920-as évek elején némi fellendülés mutatkozott. A csúcson, 1925­amikor 24 vállalkozás működött itt az egy vállalkozásra jutó átlag dolgozói létszám 13,7 (!), mely 1937-re 35,9 főre emelkedett. E számok tükrében megállapítható, hogy igazi, gyár alig akadt a vá­rosban. A gyárként említett vállalkozások inkább csak elnevezésükben hordozzák az ipari nagyüzem képzetét. Esztergomban gépgyár, textilgyár, téglagyár, kályhagyár, szappangyár, szipkagyár, kék­festő üzem. működött a városban. Jelentős pénzintézete az Esztergomi Takarékpénztár Rt és az Esz­tergomi Kereskedelmi és Iparbank. Esztergom fejlődésére és a foglalkoztatottságra pozitív hatást gyakorolt a Dorogtól Süttőig elterülő gyorsan fejlődő iparvidék és a háborús konjunktúra. A háborús évek elsősorban az iparban, szén­bányászatban foglalkoztatottak növekedését eredményezték, továbbá két gyár - a szerszámgépgyár és a vitorlázó repülőgép-gyár - fejlődését érintették nagyon kedvezően. 2009 OEf J : VÁROSI KÖNYVTÁR Esztergom i II sz T ny| vt H 7< >< t : J . J

Next

/
Oldalképek
Tartalom