Bárdos István: Esztergom története 1920-1956

A Petz Testvérek Vasöntöde és Gépgyár mindent gyártott, ami a profiljába vágott, és ami után piaci kereset mutatkozott. 1937-ben már 150 dolgozót foglalkoztattak. Szerszámgépeket, mezőgazdasági, vegyipari és élelmiszeripari gépeket és szerszámokat gyártottak, katonai javító műhelyeknek szer­számokat és gépeket szállítottak. Az utolsó években gyümölcsfeldolgozással, szesz- és likőrgyártás­sal is foglalkoztak. Az AERO-Ever Kft. létrejötte összefügg a vitorlázó repülés hazai elterjedésével. A Magyar Országos Véderő Egyesület 1934-ben, Esztergomban is létrehozta a vitorlázó repülő szakosztályát (MOVERO Esztergomi Sportrepülő Egyesület). E szakosztály lelkes tagja volt Mitter Lajos asztalos, aki kezdetben a vitorlázó gépeket javította, s később maga is készített gépeket. A vállalkozás akkor lendült fel, amikor társként belépett Rubik Ernő tervezőmérnök, akinek tervei nyomán újabb és újabb géptípusokkal jelentkezhettek. 1938-ban korlátolt felelősségű társasággá alakult egyre több és több gépet állítottak elő. 1945-ig összesen 790 db-ot. 1943-ban újabb telephe­lyet is létesítettek Esztergom-táborban. 1944-ben már közel 500 főt foglalkoztattak. Esztergom igazi gyáriparának a megszületése a második világháború időszakában következett be. Az 1941. évi népszámlálási statisztika szerint Esztergom városában 31,9 % ipari keresőt találunk. Ennek megoszlása a következő: a helyi kisiparban dolgozik kb. 1000 fő (31%), a helyi gyárakban és a középüzemekben dolgozik kb. 900 fő (28 %), a dorogi iparvidéken dolgozik (közülük kb. 850-en a bányászatban) kb. 1300 fő (41%) A háborús konjunktúra a kereskedelmet is fellendítette. 1940-es évek elején a kisiparosok, kiskeres­kedők és az értelmiségiek városaként tarthatjuk nyilván, amely gazdasági struktúrájával és sajátos közfelfogásával sajátos szigetként voltjelen környezetében és megyéjében. Politikai élet, országgyűlés és helyhatósági választások Esztergomban (1920 - 1938) Esztergomban az 1920. évi választási küzdelemből az FKGP (Földműves- és Kisgazda Párt) jelölt­jeivel szemben a Keresztény Nemzeti Egység Párt színeiben induló Mátéffy Viktor (1881-1948) belvárosi plébános került ki győztesen. 1922-ben a Gömbös Gyulához közel álló nagyatádi Szabó István vezette Keresztény Kisgazda Földműves és Polgári Párt népszerűbb nevén Egységes Párt képviseletében Mátéffy, a Keresztény 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom