Bárdos István: Komárom-Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék közművelődési élete (1923-1938)

- 3 J; Az egyik az volt, hogy Esztergom "Vármegye még az egyesitést megelőzően 81/1922 kgy. szám alatt szabályrendeletet alkotott annak a Palkovics László alispánnak az előterjesztésében, aki az egyesitettt- vármegyéknél haláláig töltötte be ezt a funkciót - "Az Iskolánkivüli Népművelési Bizottság ügyviteli, szervezési, ellenőrzési költségeiről, továbbá a törvényhatóság területén folyó népművelési munka támogatására forditandó összegek részben való fedezéséről." /4/ A következő tényező az volt, hogy ebben az időszakban váltotta fel szahadoktatás korszakát Klebersberg Kunó iskolánkivüli népművelési programja. Végül ekkor következett be a vármegyék egyesitése, melynek velejárójaként személycsere is történt: 1922-ben Padányi Andor tanfelügyelő helyét Bodnár György foglalta el, aki 1929-ig maradt ezen a poszton, Bocsánczy Lukács vármegyei népművelési titkár utódja pedig Wiesenbacher József lett, aki ezt a funkciót a vármegyék önállóvá válásáig töltötte be. Kinevezését a következő módon adja hirül az "Esztergom": "A Vallás és Közoktatásügyi miniszter Wiesenbacher József állami elemi iskolai igazgató-tanitót jelenlegi szolgálati viszonyának meghagyása és illetményének változatlanul hagyása mellett, további intézkedésig a Komárom-Esztergom vármegyei iskolánkivüli népművelési bizottság titkári teendőinek ellátásával megbizta." /5/ Wiesenbachernek "... az előirások szerint a vármegye és a népoktatási kerület székhelyén kellene ugyan székelnie, de tekintettel arra, hogy a munkája tekintélyes részét csak kiszálásokkal tudná lebonyolítani, székhelyét a megyeszékhelynél központibb fekvésű Tóvárosra helyezték." /6/