Bárdos István: Komárom-Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék közművelődési élete (1923-1938)

- 4 J; ^bekövetkezett személyi szervezeti változások lehetőyá-Hrették az u^t^rtalmi követelmények gyorsabb megértését, gyakorlati megvalósitás"^»--Ji3zen túlmenő®« azonban arra is bizonyságul szolgáltak, hogy enneka^su^kának az irányitása hosszú távon biztositható a vármegye adminisztrációs központjától vis^ohylag nagyobb távolságban lévő települásrőii-fi. A feladatot, amelyet az uj helyzetben, az uj vezetésnek végre kellett hajtania, Klébelsberg Kunó gróf vallás és közoktatásügyi miniszter egy beszédében a következő pontokban jelölte meg: 1./ "A háború előtti szabadoktatás kora lejárt. Erősiteni és öntudatositani kell a nemzeti érzést, de nem a jogi, hanem a kötelezettségi mozzanatok erősitésével, mert ma már a veszedelmek nem a fejedelmektől, hanem az alsó néprétegektől törnek elő. 2./ A népmüvelés súlypontját falura kell áttenni. 3./ A népmüvelésnek a szakoktatás irányába kell hatnia. 4./ Nagyobb figyelmet kell szentelni a középosztály művelődési igényeinek kielégitésére. A népmüve lés tartalmát a kétezeréves kereszténység^-©^, az ezeréves nemzeti erzes^eh Q gyakorlati ismeretek megszerzése"kell képezze" /7/ E feladatokkal egybecsendült mindaz, amit^lfár idézett 81/1922. kgy. számú vármegyei szabályrendelet az Iskolán Kivüli Népművelési Bizottság feladatául adott. E szerint: "... az általános nemzeti és valláserkölcsi, továbbá kulturális érdekek figyelembevételével irányitja a népművelést célzó tevékenységeket, gondoskodik analfabéta tanfolyamok, ismeretterjesztő elő-