Bárdos István: Komárom-Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék közművelődési élete (1923-1938)

- 2 J; gátolhatta meg. A nemzetgyűlés szeptember 6-án hozott határozata értelmében létrejött a "Komárom-Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesitett Vármegyék" nevet viselő közigazgatási egység, amely 1938 novemberéig a Vármegyék újbóli önállósításáig állt fenn. Az Esztergom számára is uj helyzetet teremtő döntést kommentálva az egyik esztergomi lap a következőképpen fogalmazott: "Esztergom társadalmának most meg kell mutatnia, hogy méltó lesz a nagy vármegye központjához, résen kell lennie, hogy ne egy protekciós város benyomását keltse a most még villámló szemekkel ránk tekintő komáromiak előtt, hanem egy mindenképpen kulturnivón álló hirneves ősi múltjához méltó városét." /2/ Az egyesités ténye tehát eldöntetett. A gyakorlati teendők elvégzésére az uj ügybeosztásra, a személyi kérdések megoldására és az adminisztratív létszám nagyságára, összetételére vonatkozó szükséges intézkedések előkészítését egy hat tagu bizottságra bizták, melynek tagjai: dr.Fehér Gyula, dr.Lepold Antal, Schmidt Sándor, Mátéffy Viktor, dr. Wilpinger Ödön és Tóth János voltak. /3/ A vármegyék közigazgatásának egészét átható személyi, szervezeti változások természetszerűleg nem hagyták, hem hagyhatták érintetlenül az iskolán kivüli népmüvelés irányítását sem. Az a változás, amely ezen a ponton következett be több szempontból is megközelithatő és elemezhető hatásában a szokványostól eltérő helyzetet eredményezett. ]T

Az iskolánkivüli népmüvelés feladatai és irányításig23. szeptemberétől, 1939. .juniusáig: A vármegyei népmüvelés irányításának alakulásában több dolog időbeni egybeesése játszott meghatározó és döntő szerepet.